Balogh Károly oktatásmódszertani ismeretei több évtizedes oktatási tapasztalat során csiszolódtak. Pedagógusi végzettsége, szakoktatói, vizsgabizottsági tevékenysége során kristályosodott ki számára a kosárfonás oktatási metódusa, az egymásra épülő és koncentrikusan ismétlődő ismeretszerzés. Mindezeket megalapozza az alapanyag ismerete, a néprajzi vonatkozások bemutatása, a tervezés dokumentálása és a rendszerben való gondolkodás.
A megközelítés vezérfonala: tárgyközpontúság helyett technika központúság.
Hogyan, miként alakíthatók ki az alapkészségek az oktatás során? Miért célravezető a technikaközpontúság? Az előadó sok éves, évtizedes iskolai, felnőttképzési, tanfolyami, tábori és szakköri keretek között zajló képzéseinek tapasztalatait összegzi és a saját műhelyben megvalósuló magánoktatás lehetőségeit tárja a hallgatóság elé. Mindezekről az összefüggésekről a tőle megszokott élvezetes előadói stílusban hallhatunk az előadáson, melyet nemcsak kosárfonók, de bármilyen kézműves szakoktatók és hallgatók számára szeretettel ajánljuk.
„A nádudvari szakiskolában eltöltött idő meghatározó volt kosárfonó pályafutásomban. Itt csodálkoztam rá először a magyar tárgyalkotó népművészet sokrétűségére, egyben magától értetődő funkcionilatására. Szakoktatóként örömmel adtam át a mesterség alapjait, megtanultam a rendszerben való gondolkodást, a vesszőfonásnak a hazai hagyományos szálasanyag feldolgozásban elfoglalt helyét, az oktatás során alkalmazott pedagógiai fogásokat. Nagyon fontos a technikai elemek egymásra épülése, emellett a készség szintű alapfonás-elsajátítás. Mindez helyesen megválasztott tárgycsoportokkal, és állandó ismétlésekkel érhető el. A tanuló számára elődeink formakincsének megőrzése és továbbgondolása szolgálja az egyedi stílus kialakítását. Rendezett környezetben, az alapanyag megfelelő előkészítése, gazdaságos felhasználása, az értékesítés lehetőségének feltérképezése új struktúrák, technikai elemek alkalmazása a használhatóság megtartása mellett részben, vagy egészben megélhetést biztosít a kosárfonó számára. Ez az a rendszer, amelyet tanítványaimmal és magammal szemben is támasztok. A magam által készített tárgyak ugyanezen gondolatok mentén születnek, alkotásaim illeszkednek egymáshoz, sok év alatt sikerült saját stílust kialakítani. Mindezt úgy, hogy a fonott termékek a mai korban is használhatók maradnak, miközben a hagyományos technikai, formai elemek továbbélnek. Ahol lehetőségem van kisebb-nagyobb közönség előtt megnyilvánulni, terjesztem a kétkezi munka becsületét, magyar hagyományaink megőrzését. Eltökélt szándékom, hogy személyes tapasztalataim és adatgyűjtéseim alapján a fellelhető visszásságok felszínre kerüljenek és jobbító javaslatokkal tegyek valamit a kosárkötés gyönyörű mesterségének fennmaradásáért.”
