Nők Lapja Irodalmi Est és Díjátadó

A komponista, népzenész és kultúraszervező Kelemen László – szimfonikus zenekart, kórust, népi együttest és szólistát is színpadra léptető – darabja azt a tendenciát hivatott ellensúlyozni, hogy az utóbbi évtizedek hazai zeneszerzésében háttérbe szorultak a folklorisztikus alapú törekvések.

A Magyar Állami Népi Együttes zenekarát – hazánkban szinte utolsóként – olyan kiváló cigány muzsikusok is alkotják, akik képesek a városi cigányzene nagy múltú hagyományait még interpretálni, itt a XXI. század elején. A tánckoncert helyszíne egy szimbolikus tér: koncertterem, étterem, bár, falusi kocsma stb. Az előadás zenei szövetében a népzene mellett helyet kap a hagyományos városi cigányzene, a magyar nóta és a csárdás, valamint a jazz és az etnikus cigány világzene is. Felmutatva mindazt a zenei virtuozitást és repertoárgazdagságot, mely a magyar cigánymuzsikusok unikális jellemzője. A nagy ívű zenei tablót táncjelenetek teszik még változatosabbá, színesebbé.

A vajdasági magyar tamburazenekarok a 20. században előadó: Csonka Balázs Vajdaság egész területén a magyarság körében a mai napig mélyen meghatározó szerepet tölt be a tamburazene. Ennek ellenére sajnos csak nagyon kevesen foglalkoztak annak múltjával. Az 1900-as évek közepén Király Ernő rögzített számos hangfelvételt a Vajdasági Múzeum és az Újvidéki Rádió számára, ritkán még a mai nap is adásra kerülnek ezek a rádióban. Napjainkban többek között Csonka Balázs foglalkozik a 20. századi magyar tamburazenekarok repertoárjával, működésével, hangzásával és társadalmi szerepével. Előadásában az eddigi kutatásai eredményeiről számol be, az első zenekarok megjelenéséről, elterjedéséről, elnevezéseiről, illetve szó lesz a vajdasági Tisza menti és a bácskai Duna menti tájegységek meghatározó zenekarairól is.