Tytuł


Népi gyógyászat előadás - Kolostorkertek, gyógyító szerzetesek és gyógynövényeik

Népi gyógyászat előadás - Kolostorkertek, gyógyító szerzetesek és gyógynövényeik

Kik a szerzetesek? Hol és hogyan élnek/éltek? Mely szerzetesrendek kertészkedtek? Kik foglalkoztak közülük gyógyítással? Hol és miért volt szükség(ük) gyógynövényekre? Milyen növényeket használtak gyógyászati céllal? Az előadás Nagy Zsolt vezetésével többek között ilyen és ehhez hasonló kérdésekre igyekszik választ adni, majd egy konkrét, erdélyi példán keresztül az is bemutatásra kerül, miként szervezte meg egy kolostori közösség az életét, s ebben…  więcej

Nincs aktuális előadás

Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!

Last event date: Czwartek, 23 Marca 2023 17:00

Kik a szerzetesek? Hol és hogyan élnek/éltek? Mely szerzetesrendek kertészkedtek? Kik foglalkoztak közülük gyógyítással? Hol és miért volt szükség(ük) gyógynövényekre? Milyen növényeket használtak gyógyászati céllal? Egyáltalán mit értettek a szerzetesek a gyógynövény fogalma alatt? Kik a szerzetesek? Hol és hogyan élnek/éltek? Mely szerzetesrendek kertészkedtek? Kik foglalkoztak közülük gyógyítással? Hol és miért volt szükség(ük) gyógynövényekre? Milyen növényeket használtak gyógyászati céllal? Egyáltalán mit értettek a szerzetesek a gyógynövény fogama alatt? Az előadás többek között ilyen és ehhez hasonló kérdésekre igyekszik választ adni, majd egy konkrét, erdélyi példán keresztül az is bemutatásra kerül, miként szervezte meg egy kolostori közösség az életét, s ebben milyen hely, szerep jutott a kertnek, a kerti munkának, illetve a növényeknek. Ezáltal – reményeink szerint – láthatóvá válik, hogy a szerzetesek általában/többnyire a környezetükkel állandó kapcsolatban voltak, s számos kölcsönhatással érdemes számolnunk, ha őket és a kertjeik alakulását kívánjuk megérteni. Csak néhány ezek közül: a szerzetesek származása és előképzettsége; az egyházi vezetők pályájának alakulása; a termelőközpontokkal és más rendházakkal, illetve szerzetesrendekkel való kapcsolattartás; az ökológiai-biológiai-termesztéstani szakismeretek elsajátítása a helyi szakemberektől, majd ezek továbbadása a híveknek; a szakismeretek szerzése könyvekből és egyéb forrásokból.

Nagy Zsolt erdélyi magyar néprajzkutató, kertészmérnök. Felsőfokú tanulmányait a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem Magyar Néprajz és Antropológia Intézetének néprajz szakán, majd a Sapientia EMTE kertészmérnöki szakán végezte, ahol gyógynövénytermesztés szakirányból diplomázott. Ezt követően ugyanitt szerzett növényorvos mesteri oklevelet. Jelenleg a kolozsvári Hungarológiai Tudományok Doktori Iskola doktorandusza, a BBTE etnobotanika szemináriumainak felelőse és a marosvásárhelyi orvosi-gyógyszerészeti egyetem háttérintézménye által működtetett szakkönyvkiadó felelős szerkesztője. 2022-től vesz részt kutatóként a MTA Lendület Etnoökológia Kutatócsoportjában, a budapesti ELKH BTK Néprajztudományi Intézetének tudományos segédmunkatársa. Eddigi gyűjtéseit többnyire Erdély különböző tájegységein (Székelyföld, Szilágyság, Kalotaszeg, Szászvidék) végezte. Fő kutatási területei: etno(farmako)botanika, etnomedicina, etnoökológia, tudománytörténet, gazdaságantropológia.

 

Nasza oferta


„Előadásomban egy foglalkozási csoportnak, a pásztorságnak, azon belül is a juhászoknak dolgozó háromgenerációs magyarszabó-dinasztia munkásságáról és utolsó képviselőjéről: Jordán Zsigmondról (1925–1996) szólok. A szabónemzedék történetéről, a szentesi juhászöltöny és juhászmellény elterjedéséről, virágzásáról és utóéletéről számolok be. A dél-alföldi, így a csongrádi és csanádi pásztorokat kutatva többször elhangzott a szentesi szabó, Jordán Zsigmond neve. A juhászok őt keresték fel, hogy készítse el foglalkozásuk címerévé, saját identitásuk kifejezésévé váló viseleti darabokat: a kabátból, csizmanadrágból, mellényből álló együttest – ami későbbiekben pantallóval bővült –, amit mindannyian juhászöltönynek hívnak. Ebből következik, hogy szabómester-embertől ritkaságnak számít, hogy egy alkotótól ilyen számú viseleti darabot ismerünk.”

Közös ég alatt - Egy színpadon a néptánc ifjú tehetségei és a Magyar Állami Népi Együttes A Hagyományok Háza és az Örökség Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Népművészeti Egyesület hagyományteremtő szándékkal egy új program sorozatot hozott létre múlt év őszén 'Közös ég alatt' címmel, ahol egy színpadon mutatkoznak be a néptánc ifjú tehetségei és a Magyar Állami Népi Együttes táncos szólistái.

A székesfehérvári Alba Regia Táncegyüttes sok évtizede tartozik a legizgalmasabb vidéki néptáncműhelyek közé, köszönhető ez többek között két meghatározó alkotónak, vezetőnek, mesternek és tanítványának. Botos József a hetvenes évek elején kezdett el koreografálni és tanítani a királyi város néptáncegyüttesénél, a hetvenes évek közepétől három évtizeden át volt az együttes művészeti vezetője, számos fesztiváldíjas koreográfia készítője, a stafétát 2006-ban pártfogoltja és tanítványa Majoros Róbert vette át, aki sikeresen járja tovább a mestere által megkezdett utat. Az együttesnek készült igényes autentikus műsorok, táncjátékok, történelmi témájú tablók mellett mindkettőjük számára meghatározó a szülővároshoz való kötődés, a város életében való aktív jelenlét, a mester által megálmodott Királyi Napok megvalósítása, éltetése, a város fontos eseményein a tanítványokkal való részvétel, a szűkebb és tágabb közösség építése, a gyökerek fontosságának átadása.

Proponujemy również


Nagy és nemes feladatra vállalkozik a Magyar Állami Népi Együttes erdélyi antológiájának színpadra állításával. Az Édeskeserű szerves folytatása annak az…

“Két kezem formálja, a lábam járja, szívem muzsikája!“ Magyar cigány mesterségek, virtuóz táncok, életérzések...

A Hagyományok Háza állandó táncháza, melyet 19-21 óráig tánctanítás előz meg. A tánctanításnak és a táncháznak a Hagyományok Háza Átriuma…

Uwaga! Czas sesji koszyka wkrótce wygaśnie!
pozostało czasu:
00:00

pozycji w koszyku

suma:


Czas sesji upłynął. Aby dokonać zakupu biletów należy je ponownie dodać do koszyka.