Program


Népi gyógyászat előadás - Kolostorkertek, gyógyító szerzetesek és gyógynövényeik

Népi gyógyászat előadás - Kolostorkertek, gyógyító szerzetesek és gyógynövényeik

Kik a szerzetesek? Hol és hogyan élnek/éltek? Mely szerzetesrendek kertészkedtek? Kik foglalkoztak közülük gyógyítással? Hol és miért volt szükség(ük) gyógynövényekre? Milyen növényeket használtak gyógyászati céllal? Az előadás Nagy Zsolt vezetésével többek között ilyen és ehhez hasonló kérdésekre igyekszik választ adni, majd egy konkrét, erdélyi példán keresztül az is bemutatásra kerül, miként szervezte meg egy kolostori közösség az életét, s ebben…  több

Nincs aktuális előadás

Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!

Utolsó előadás dátuma: március 23. csütörtök, 17:00

Kik a szerzetesek? Hol és hogyan élnek/éltek? Mely szerzetesrendek kertészkedtek? Kik foglalkoztak közülük gyógyítással? Hol és miért volt szükség(ük) gyógynövényekre? Milyen növényeket használtak gyógyászati céllal? Egyáltalán mit értettek a szerzetesek a gyógynövény fogalma alatt? Kik a szerzetesek? Hol és hogyan élnek/éltek? Mely szerzetesrendek kertészkedtek? Kik foglalkoztak közülük gyógyítással? Hol és miért volt szükség(ük) gyógynövényekre? Milyen növényeket használtak gyógyászati céllal? Egyáltalán mit értettek a szerzetesek a gyógynövény fogama alatt? Az előadás többek között ilyen és ehhez hasonló kérdésekre igyekszik választ adni, majd egy konkrét, erdélyi példán keresztül az is bemutatásra kerül, miként szervezte meg egy kolostori közösség az életét, s ebben milyen hely, szerep jutott a kertnek, a kerti munkának, illetve a növényeknek. Ezáltal – reményeink szerint – láthatóvá válik, hogy a szerzetesek általában/többnyire a környezetükkel állandó kapcsolatban voltak, s számos kölcsönhatással érdemes számolnunk, ha őket és a kertjeik alakulását kívánjuk megérteni. Csak néhány ezek közül: a szerzetesek származása és előképzettsége; az egyházi vezetők pályájának alakulása; a termelőközpontokkal és más rendházakkal, illetve szerzetesrendekkel való kapcsolattartás; az ökológiai-biológiai-termesztéstani szakismeretek elsajátítása a helyi szakemberektől, majd ezek továbbadása a híveknek; a szakismeretek szerzése könyvekből és egyéb forrásokból.

Nagy Zsolt erdélyi magyar néprajzkutató, kertészmérnök. Felsőfokú tanulmányait a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem Magyar Néprajz és Antropológia Intézetének néprajz szakán, majd a Sapientia EMTE kertészmérnöki szakán végezte, ahol gyógynövénytermesztés szakirányból diplomázott. Ezt követően ugyanitt szerzett növényorvos mesteri oklevelet. Jelenleg a kolozsvári Hungarológiai Tudományok Doktori Iskola doktorandusza, a BBTE etnobotanika szemináriumainak felelőse és a marosvásárhelyi orvosi-gyógyszerészeti egyetem háttérintézménye által működtetett szakkönyvkiadó felelős szerkesztője. 2022-től vesz részt kutatóként a MTA Lendület Etnoökológia Kutatócsoportjában, a budapesti ELKH BTK Néprajztudományi Intézetének tudományos segédmunkatársa. Eddigi gyűjtéseit többnyire Erdély különböző tájegységein (Székelyföld, Szilágyság, Kalotaszeg, Szászvidék) végezte. Fő kutatási területei: etno(farmako)botanika, etnomedicina, etnoökológia, tudománytörténet, gazdaságantropológia.

 

Ajánlatunk


A Magyar Állami Népi Együttes alkotóinak régi álma valósult meg, amikor Nikola Parov friss hangzású, dinamikus, ősi motívumokat görgető populáris zenéjével találkoztak. Különleges, szaxofont, dobot és rézfúvókat is felvonultató etnozenéje mellé a magyar néptánc legdinamikusabb, legerőteljesebb mozdulatait, valóságos táncvihart állítottak színpadra. Együttműködésükből a régió zenei és tánchagyományainak esszenciáján alapuló, szellemében 21. századi, kreatív táncszínházi vízió született, amely a Nap kultuszát, életünkben betöltött szerepét, égi útjának és az emberi élet menetének, fordulópontjainak kapcsolatát a művészet sajátos eszközeivel jeleníti meg.

TÁNCKÁNON - Hommage à Kodály Zoltán Egy képzeletbeli közösség életének apró mozzanataiból bontakozik ki a történet, melynek zenei keretét Kodály Zoltán és kortársai, Bartók Béla, Lajtha László kompozíciói, illetve a zeneszerző által gyűjtött népdalok alkotják. A jelenetek során emberi kapcsolatok kialakulását, azok elvesztését, örömöket és bánatokat, valamint a mindennapok és ünnepek rituáléit követhetjük nyomon.

A produkcióban egyedülálló módon jelenik meg a rock and roll, a népzene és a néptánc hármas egysége, mely érdekes hangulattal, lendülettel, finoman kimunkálva szórakoztat. A hagyomány és a korszerűség végig kíséri az előadást zenei hangzásban és táncos képekben egyaránt, melyek a szerelemről, az emberi kapcsolatokról, az elmúlásról, az újrakezdésről szólnak. A két banda közös zenei megfogalmazására tapint rá a táncos megjelenés, együtt, összhangban lélegzik.

Ajánló


“Két kezem formálja, a lábam járja, szívem muzsikája!“ Magyar cigány mesterségek, virtuóz táncok, életérzések...

Az előadás a ma is Szlovákia területén élő magyarság hagyományos tánc- és zenekultúráját dolgozza fel. Érzések és képzettársítások szintjén beszél…

A Fitos Dezső Társulat új, Embertánc című műsorában olyan táncanyagokból válogat, melyek nem általánosan ismert gyűjtésekből táplálkoznak - így az…

Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00

tétel a kosárban

összesen:


Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!