Magyarország kormánya a 2018-as évet Mátyás király emlékévnek nyilvánította születésének 575., királlyá koronázásának 560. évfordulója alkalmából. A Magyar Állami Népi Együttes és vendégei előadása, népzene- és néptáncművészetünk sokszínűségének felmutatása mellett – Moldvától Felvidékig, Kalotaszegtől Kárpátaljáig –, tisztelgés a nagy uralkodó szelleme előtt is.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2018. október 12. péntek, 19:00
Egy XVI. századi oklevél hátoldalán a következő bejegyzés olvasható: „Meg holt matias király s el költ az Igazsagh.” Az írásos forrásokon túl a néphagyomány is leginkább igazságos királyként éltette tovább emlékét, melyről számos mese, monda is tanúskodik.
Ő a legendás álruhás király, aki az emlékezet szerint szerte az országban rendszeresen megfordult, segítve az elesetteket, büntetve a méltatlanokat. Budapesten fizikai valójában természetesen nem. Szándékaink szerint azonban az előadásunk idején táncban, énekben, historikus zenében, róla szóló történetben bizonyosan.
Lanton csendül fel egy emlékdal a „néhai jó Mátyás királyról”. Az erdélyi fejedelmek dicsőséges korát idézi a Fejedelem tánca, és megszólal a Táltos galamb című mese arról, hogy a nép emlékezete szerint hogyan is választották királlyá Hunyadi Mátyást, valamint felhangzik egy látomásos, költői szépségű moldvai ballada az „ifjú kérálról”.
„Éfjú Mátyás kérál ulyan álmot látott,
Évegablaka alatt nagy hosszú almafa,
Nagy hosszú almának tizenkét szép ága,
Tizenkét szép ágán hatvanhat virágja,
(…)
Nagy hosszú almafa, nagy hosszú esztendő,
Tizenkét szét ága tizenkét szép hónap.
Háromszáz levele háromszáz míesnap,
Hatvanhat virága hatvanhat vasárnap."
Előadja: a Magyar Állami Népi Együttes tánckara és zenekara, valamint meghívott vendégei
Zenei szerkesztő: Pál István Szalonna
Rendező: Mihályi Gábor
A székesfehérvári Alba Regia Táncegyüttes sok évtizede tartozik a legizgalmasabb vidéki néptáncműhelyek közé, köszönhető ez többek között két meghatározó alkotónak, vezetőnek, mesternek és tanítványának. Botos József a hetvenes évek elején kezdett el koreografálni és tanítani a királyi város néptáncegyüttesénél, a hetvenes évek közepétől három évtizeden át volt az együttes művészeti vezetője, számos fesztiváldíjas koreográfia készítője, a stafétát 2006-ban pártfogoltja és tanítványa Majoros Róbert vette át, aki sikeresen járja tovább a mestere által megkezdett utat. Az együttesnek készült igényes autentikus műsorok, táncjátékok, történelmi témájú tablók mellett mindkettőjük számára meghatározó a szülővároshoz való kötődés, a város életében való aktív jelenlét, a mester által megálmodott Királyi Napok megvalósítása, éltetése, a város fontos eseményein a tanítványokkal való részvétel, a szűkebb és tágabb közösség építése, a gyökerek fontosságának átadása.
Az előadás a magyar színpadi néptáncművészet történetében először mutatja be a Délvidéken élő népek: magyarok, szerbek, horvátok, németek, románok sokszínű tradicionális kultúráját. A Délvidék változatos tánc- és zenei hagyományokkal rendelkezik, és magában hordozza a közép-európai és a balkáni kultúra sajátos jegyeit, melyek ezen a területen különlegesen hatottak egymásra.
Jöjjön el a Budai Vigadó csodálatosan felújított épületébe, és töltsön el nálunk egy izgalmas délutánt! Ismerje meg a Hagyományok Házát a padlástól a pincéig, járja be a kerengőt, csodálja meg az Átriumot, és fedezze fel a színháztermet a zárt karzatról egy mindent átfogó épületbejárás alkalmával.
Közös ég alatt - Egy színpadon a néptánc ifjú tehetségei és a Magyar Állami Népi Együttes A Hagyományok Háza és…
A Hagyományok Háza állandó táncháza, melyet 19-21 óráig tánctanítás előz meg. A tánctanításnak és a táncháznak a Hagyományok Háza Átriuma…
“Két kezem formálja, a lábam járja, szívem muzsikája!“ Magyar cigány mesterségek, virtuóz táncok, életérzések...
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
