A Hagyományok Háza családi programja felhőtlen szórakozást ígér a család minden tagja számára. A néptáncos elemekből építkező gyermekelőadás a mesék birodalmába repítik kis nézőinket, az előadást követő kézműves foglalkozás és táncház pedig közös szórakozásra ad lehetőséget.
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Søndag, 11. November 2018 11:00
Mi, emberek, hajlamosak vagyunk kivetíteni saját tulajdonságainkat a minket körülvevő állatvilágra is. Így lesz az egyszeri rókából sunyi, minden hájjal megkent gazember, a nyusziból eszes, bár félénk fürgelábú, vagy éppen a bikából üresfejű, erőtől duzzadó izompacsirta. Holott ezek az állatok valójában egyszerű élőlények, csupán mi, emberek varázsolunk belőlük gyámoltalan áldozatot, vagy éppen fenevadat, szörnyeteget. Az Állat(i)mese csak részben állati, hiszen egy ízig-vérig emberi történetet mesélünk és táncolunk el, amihez segítségül hívjuk az egyfarkú, kétszárnyú, négylábú, tízkörmű, szőrös barátainkat.
Főhősünk Sunyesz, a ravaszdi róka, akinek „se kutyája, se macskája”, egyedül bolyong a világban, miközben ott szedi rá az erdő lakóit, ahol csak tudja. Nem is bíznak benne, elkergetik. És ismerjük a pletyka természetrajzát: gondoskodnak is róla, hogy rossz hírét keltsék mindenhol. Mi pedig, miközben megismerjük Sunyesz valódi természetét, szinte már meg is szeretjük ezt a jóindulatú, kedves csavargót, aki a legszorongatóbb helyzetekből is kivágja magát. De kutyából nem lesz szalonna, a vér pedig nem válik vízzé… Vagy mégis?
|
SUNYESZ, róka |
Mlinár Péter |
|
DON PAOLO TORRES, a bikák vezére |
ifj. Mlinár Pál |
|
DR. RÉPÁSSY ÖDÖN, nyúlpapa |
Vaszkó János |
|
RÉPÁSSY ÖDÖNNÉ, nyúlmama |
Gaál Petra |
|
RÉPÁSSY KAROLA, nyúllány |
Mlinár Zsuzsa |
|
RÉPÁSSY JENŐ, nyúlfiú |
Gáspár Bendegúz |
|
RÉPÁSSY MENŐ, nyúlfiú |
Tóth Szilárd |
|
PABLO BICASSO, smasszerbika |
Hankó Tamás |
|
TINO DE LANTOS, smasszerbika |
Botyánszki Áron |
|
LENGE, cinke |
Vaszkóné Mochnács Renáta |
|
RÁGCSA, kisegér |
Bartyik Tímea |
|
SZORGOS BABIK, kishangya |
Frisnyicz Tünde |
Díszlettervező: Lenkefi Zoltán
Jelmez: Mlinár Péter
Zene: Lovas Gábor
Író: Szabó Attila
Rendező-koreográfus: ifj.Mlinár Pál
A székesfehérvári Alba Regia Táncegyüttes sok évtizede tartozik a legizgalmasabb vidéki néptáncműhelyek közé, köszönhető ez többek között két meghatározó alkotónak, vezetőnek, mesternek és tanítványának. Botos József a hetvenes évek elején kezdett el koreografálni és tanítani a királyi város néptáncegyüttesénél, a hetvenes évek közepétől három évtizeden át volt az együttes művészeti vezetője, számos fesztiváldíjas koreográfia készítője, a stafétát 2006-ban pártfogoltja és tanítványa Majoros Róbert vette át, aki sikeresen járja tovább a mestere által megkezdett utat. Az együttesnek készült igényes autentikus műsorok, táncjátékok, történelmi témájú tablók mellett mindkettőjük számára meghatározó a szülővároshoz való kötődés, a város életében való aktív jelenlét, a mester által megálmodott Királyi Napok megvalósítása, éltetése, a város fontos eseményein a tanítványokkal való részvétel, a szűkebb és tágabb közösség építése, a gyökerek fontosságának átadása.
Nagy és nemes feladatra vállalkozik a Magyar Állami Népi Együttes erdélyi antológiájának színpadra állításával. Az Édeskeserű szerves folytatása annak az évek óta tartó alkotói folyamatnak, amely korszerű folklórértelmezésével, a színház eszközeinek bátor alkalmazásával, makacs következetességgel mutat rá újra és újra gyökereinkre, hagyományos kultúránk fontosságára.
„Előadásomban egy foglalkozási csoportnak, a pásztorságnak, azon belül is a juhászoknak dolgozó háromgenerációs magyarszabó-dinasztia munkásságáról és utolsó képviselőjéről: Jordán Zsigmondról (1925–1996) szólok. A szabónemzedék történetéről, a szentesi juhászöltöny és juhászmellény elterjedéséről, virágzásáról és utóéletéről számolok be. A dél-alföldi, így a csongrádi és csanádi pásztorokat kutatva többször elhangzott a szentesi szabó, Jordán Zsigmond neve. A juhászok őt keresték fel, hogy készítse el foglalkozásuk címerévé, saját identitásuk kifejezésévé váló viseleti darabokat: a kabátból, csizmanadrágból, mellényből álló együttest – ami későbbiekben pantallóval bővült –, amit mindannyian juhászöltönynek hívnak. Ebből következik, hogy szabómester-embertől ritkaságnak számít, hogy egy alkotótól ilyen számú viseleti darabot ismerünk.”
Közös ég alatt - Egy színpadon a néptánc ifjú tehetségei és a Magyar Állami Népi Együttes A Hagyományok Háza és…
“Két kezem formálja, a lábam járja, szívem muzsikája!“ Magyar cigány mesterségek, virtuóz táncok, életérzések...
A Hagyományok Háza állandó táncháza, melyet 19-21 óráig tánctanítás előz meg. A tánctanításnak és a táncháznak a Hagyományok Háza Átriuma…
enhed(er) i kurven
total:
Tiden er udløbet. Start venligst forfra med at vælge billetter.
