A férfi élet hagyományvilágában, az egyik legszertartásosabb pillanat a férfivá avatás rítusa volt. Mai szemmel nézve és mai szóval élve, olykor ezek a beavatások a brutalitásig fajultak, mégis erényként fogható fel az ünnepélyesség, amely körül ölelte.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2022. október 21. péntek, 19:00
Duna Táncműhely: A tizedik vőlegény
A férfiszervezetek által felállított próbatételek sora volt hívatott arra, hogy a fiatal legény, férfiként foglalhassa el helyét a közösségben. Ezeknek az avatási szokásoknak a legszélsőségesebb formáit ismerjük. Mai szemmel nézve és mai szóval élve, olykor ezek a beavatások a brutalitásig fajultak, mégis erényként fogható fel az ünnepélyesség, amely körül ölelte. Az ősi beavatási szertartások, férfivá avatási rítusok a civilizált társadalomban tulajdonképpen eltűntek. Halvány nyomai megtalálhatóak ugyan, de a szertartás és az ünnepélyesség teljes hiánya jellemzi. Talán az egyetlen ilyen esemény az esküvő előtti legénybúcsú, amelyben még fellelhető a régi rítusok révülete és kábulata.
Szereplők: Kanozsai Ákos, Kenéz Enikő, Kovács Márk, Kolumbán Norbert,
Kuzma Péter, Sáfrán Balázs, Soós Gyula András, Szabó Csaba
Zenészek: Küttel Dávid, Kuczera Barbara, Küttel Bálint, Küttel Vince
Zene: Kiss Ferenc, Korom Attila, Küttel Dávid
Fény: Lendvai Károly
Rendező-koreográfus: Juhász Zsolt
Nagy és nemes feladatra vállalkozik a Magyar Állami Népi Együttes erdélyi antológiájának színpadra állításával. Az Édeskeserű szerves folytatása annak az évek óta tartó alkotói folyamatnak, amely korszerű folklórértelmezésével, a színház eszközeinek bátor alkalmazásával, makacs következetességgel mutat rá újra és újra gyökereinkre, hagyományos kultúránk fontosságára.
A székesfehérvári Alba Regia Táncegyüttes sok évtizede tartozik a legizgalmasabb vidéki néptáncműhelyek közé, köszönhető ez többek között két meghatározó alkotónak, vezetőnek, mesternek és tanítványának. Botos József a hetvenes évek elején kezdett el koreografálni és tanítani a királyi város néptáncegyüttesénél, a hetvenes évek közepétől három évtizeden át volt az együttes művészeti vezetője, számos fesztiváldíjas koreográfia készítője, a stafétát 2006-ban pártfogoltja és tanítványa Majoros Róbert vette át, aki sikeresen járja tovább a mestere által megkezdett utat. Az együttesnek készült igényes autentikus műsorok, táncjátékok, történelmi témájú tablók mellett mindkettőjük számára meghatározó a szülővároshoz való kötődés, a város életében való aktív jelenlét, a mester által megálmodott Királyi Napok megvalósítása, éltetése, a város fontos eseményein a tanítványokkal való részvétel, a szűkebb és tágabb közösség építése, a gyökerek fontosságának átadása.
Közös ég alatt - Egy színpadon a néptánc ifjú tehetségei és a Magyar Állami Népi Együttes A Hagyományok Háza és az Örökség Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Népművészeti Egyesület hagyományteremtő szándékkal egy új program sorozatot hozott létre múlt év őszén 'Közös ég alatt' címmel, ahol egy színpadon mutatkoznak be a néptánc ifjú tehetségei és a Magyar Állami Népi Együttes táncos szólistái.
A Hagyományok Háza állandó táncháza, melyet 19-21 óráig tánctanítás előz meg. A tánctanításnak és a táncháznak a Hagyományok Háza Átriuma…
„Előadásomban egy foglalkozási csoportnak, a pásztorságnak, azon belül is a juhászoknak dolgozó háromgenerációs magyarszabó-dinasztia munkásságáról és utolsó képviselőjéről: Jordán Zsigmondról…
“Két kezem formálja, a lábam járja, szívem muzsikája!“ Magyar cigány mesterségek, virtuóz táncok, életérzések...
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
