“Két kezem formálja, a lábam járja, szívem muzsikája!“

Magyar cigány mesterségek, virtuóz táncok, életérzések...

Szecesszió, Art Deco, Népművészet – Női lélek, népi formák
A kiállítás a huszadik század elejének két nagy stílusa (a szecesszió, illetve az art deco) és a népművészet találkozását vizsgálja női alkotók sajátos perspektívájából. A kiállítás a megvásárolt belépőjeggyel 2024. február 1. – június 22. között tekinthető meg, nyitvatartási időben: k-v: 10-18 óra között!

A tárlatvezetés időtartama ~ 50 perc. A tárlatvezetés a belépőjegy árát nem tartalmazza!
Miért gondolta a Stühmer csokoládé és bonbon készítő gyár, hogy csokoládé dobozait Lukáts Katóval tervezteti meg, aki kifejezetten magyar népi motívumokkal sajátos stilizált formában készítette el terveit? Hogy találkozott Lesznai Anna a mezőkövesdi népviselettel, és milyen kalandos módon kerültek vissza a munkái az amerikai emigrációja során New Yorkból Hatvanba? Hogyan hatottak a Zsolnay nővérek néprajzi gyűjtései a világhírű Zsolnay-gyár kerámiáinak díszítőművészetére? Melyik ma is működő fővárosi kórház betegszobáit és ma hajléktalanszállóként működő épület belső tereit festette meg Undi Mariska kalotaszegi és mezőkövesdi motívumokkal? Hogyan lett Mallász Gitta a Magyar Állami Népi Együttes jelmeztervezője, és miért kapta meg Tüdős Klárával egyetemben a Világ Igaza kitüntetést? A kiállításban sok izgalmas történet mellett ezekre a kérdésekre is választ kaphatunk.

Mama nézd - családi tárlatvezetések a Hagyományok Házában - a Szecesszió kiállítás megtekintése.
Kisbabával otthon ülő anyuka vagy apuka vagy? Nem kell megtagadnod magadtól a művészeti élményeket! Van a városban több olyan hely, ahol kifejezetten örülnek annak, ha elhozod magaddal babádat egy kiállításra, hiszen a kismama vagy kispapa lét nem az otthon ülésről szól. A művészeti nevelést pedig nem lehet elég korán kezdeni!
Baba-mama ’art’ kalandra hívunk a Hagyományok Házába, ahol kifejezetten olyan édesanyákat vagy édesapákat várunk, akik csecsemőjüket magukkal hozva kívánják megismerni tárlatainkat. Tegyétek meg az első közös lépéseket a művészetek felé, mi pedig biztosítjuk a bababarát légkört és a műalkotások befogadásához szükséges ismereteket, hogy teljes legyen a tárlatvezetés élménye.
Legelső múzeumi túrátokra a biztonságos és kényelmes látogatás érdekében javasoljuk, hogy babahordozóban vagy kendőben hozd el a csöppséget! A Hagyományok Házában minden adott (pelenkázó, babakocsitároló, büfé) ami esetleg a látogatás során szükséges lehet.

A kiállítás a múzeum gyűjteményét alapul véve emel ki hét témakört: mézeskalács-készítés, nemezelés, a fazekasmesterség hagyománya, a pásztorkodás életmódbeli és díszítőművészeti vonatkozásai, hímzés és bútorfestés, valamint a természetes anyagokból készült gyermekjátékok világa.
A megvásárolt belépő az állandó kiállítás nyitvatartási ideje alatt látogatható, egyszeri belépésre jogosít.

"Három női lélek szívből jövő békekívánsága Patarából a világnak" – ez a mottója a 2020-ban, a világjárvány idején alakult, Patara nevű zenekarnak, ami eredetileg azzal a céllal alakult, hogy a zene gyógyító és egyesítő erejével hozzájáruljon az emberiség jóllétéhez ebben a kihívásokkal teli időszakban, de a mai napig folytatják az akkor elkezdett munkát.

Az alsó tagozatos gyerekeknek szóló programunkon végig járjuk, „végig táncoljuk” a négy nagy néprajzi tájegységet (Dunántúl, Felvidék, Alföld, Erdély-Moldva), és minden évben újabb kistájak-települések szokásaival, viseletével, gyermekjátékaival ismerkedünk.

Jöjjön el a Budai Vigadó csodálatosan felújított épületébe, és töltsön el nálunk egy izgalmas délutánt! Ismerje meg a Hagyományok Házát a padlástól a pincéig, járja be a kerengőt, csodálja meg az Átriumot, és fedezze fel a színháztermet a zárt karzatról egy mindent átfogó épületbejárás alkalmával.

A „Több mint mozi” sorozat következő vetítése az ismert és méltán népszerű Vujicsics együttes és a délszláv táncházak létrejöttének visszaemlékezésekkel és zenei betétekkel színesített története. A 2019-ben készített „Játszd a kólót!” című film egy korszak lenyomata, melyből a magyarországi horvát és szerb zenei folklór felfedezésének állomásait és a magyar táncházmozgalom nemzetiségi vonulatának történetét ismerhetjük meg.
Rendező: Szomjas György
Operatőr: Dénes Zoltán
Az est meghívott vendégei:
Eredics Gábor népzenész, a Vujicsics együttes alapítója, a Dankó Rádió csatornaigazgatója
Dénes Zoltán operatőr, rendező, az SZFE Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézet tanára
ViGaD együttes
Beszélgetőtárs:
Sztanó Hédi néprajzkutató, filmrendező

Gyerek táncházak és azt követően kézműves foglalkozások péntek délutánonként a Hagyományok Háza Átriumában. A program hossza ~1,5 óra.

A kiállítás a múzeum gyűjteményét alapul véve emel ki hét témakört: mézeskalács-készítés, nemezelés, a fazekasmesterség hagyománya, a pásztorkodás életmódbeli és díszítőművészeti vonatkozásai, hímzés és bútorfestés, valamint a természetes anyagokból készült gyermekjátékok világa.

A Hagyományok Háza állandó táncháza, melyet 19-21 óráig tánctanítás előz meg. A tánctanításnak és a táncháznak a Hagyományok Háza Átriuma ad otthont, minden szombaton 19 óra és hajnali 2 között! Szombat esténként itt a helyed a Hagyományok Háza táncházában, tanuld és járd velünk a táncot!

A Hagyományok Háza állandó táncház-sorozatának a Hagyományok Háza Átriuma ad otthont, minden szombaton 21 óra és hajnal 2 között.
Szombat esténként itt a helyed a Hagyományok Háza táncházában, tanuld és járd velünk a táncot!

„Előadásomban egy foglalkozási csoportnak, a pásztorságnak, azon belül is a juhászoknak dolgozó háromgenerációs magyarszabó-dinasztia munkásságáról és utolsó képviselőjéről: Jordán Zsigmondról (1925–1996) szólok. A szabónemzedék történetéről, a szentesi juhászöltöny és juhászmellény elterjedéséről, virágzásáról és utóéletéről számolok be. A dél-alföldi, így a csongrádi és csanádi pásztorokat kutatva többször elhangzott a szentesi szabó, Jordán Zsigmond neve. A juhászok őt keresték fel, hogy készítse el foglalkozásuk címerévé, saját identitásuk kifejezésévé váló viseleti darabokat: a kabátból, csizmanadrágból, mellényből álló együttest – ami későbbiekben pantallóval bővült –, amit mindannyian juhászöltönynek hívnak. Ebből következik, hogy szabómester-embertől ritkaságnak számít, hogy egy alkotótól ilyen számú viseleti darabot ismerünk.”

Nagy és nemes feladatra vállalkozik a Magyar Állami Népi Együttes erdélyi antológiájának színpadra állításával. Az Édeskeserű szerves folytatása annak az évek óta tartó alkotói folyamatnak, amely korszerű folklórértelmezésével, a színház eszközeinek bátor alkalmazásával, makacs következetességgel mutat rá újra és újra gyökereinkre, hagyományos kultúránk fontosságára.

A Hagyományok Háza – Magyar Népi Iparművészeti Múzeum legújabb kamarakiállítása a múzeum Miska kancsóiból és emberalakos kerámiáiból mutat be válogatást, különleges helyszínen. A Budai Vigadó pinceszintjén található Lajos-terem egykor borlerakatként működött, és megcsodálható benne az eredeti középkori városfal is, nem mindennapi élményt nyújtva a látogatóknak.

Városi séta a Szecesszió Art Deco Népművészet című kiállításhoz
Szeretők, művészek és a megfontolt beruházók - Ami a kiállítótérbe nem fért be...
Hagyományok Háza – Magyar Népi iparművészeti Múzeum szervezésében

A Kerekutca minden lakója egytől egyig hétköznapian furcsa, de szerethető figura, a közösség fontos részei, részesei. Mindenkitől lehet tanulni valamit, ami eligazít, végigkísér a Kerekutca ezer zegzugán. Hiszen a zene és a tánc színes forgatagában megelevenedő falunak, a házak közt szövődő kalandoknak egy szempillantás alatt részese lesz minden néző, hallgató, éneklő, táncoló.

Közös ég alatt - Egy színpadon a néptánc ifjú tehetségei és a Magyar Állami Népi Együttes
A Hagyományok Háza és az Örökség Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Népművészeti Egyesület hagyományteremtő szándékkal egy új program sorozatot hozott létre múlt év őszén 'Közös ég alatt' címmel, ahol egy színpadon mutatkoznak be a néptánc ifjú tehetségei és a Magyar Állami Népi Együttes táncos szólistái.

A székesfehérvári Alba Regia Táncegyüttes sok évtizede tartozik a legizgalmasabb vidéki néptáncműhelyek közé, köszönhető ez többek között két meghatározó alkotónak, vezetőnek, mesternek és tanítványának. Botos József a hetvenes évek elején kezdett el koreografálni és tanítani a királyi város néptáncegyüttesénél, a hetvenes évek közepétől három évtizeden át volt az együttes művészeti vezetője, számos fesztiváldíjas koreográfia készítője, a stafétát 2006-ban pártfogoltja és tanítványa Majoros Róbert vette át, aki sikeresen járja tovább a mestere által megkezdett utat. Az együttesnek készült igényes autentikus műsorok, táncjátékok, történelmi témájú tablók mellett mindkettőjük számára meghatározó a szülővároshoz való kötődés, a város életében való aktív jelenlét, a mester által megálmodott Királyi Napok megvalósítása, éltetése, a város fontos eseményein a tanítványokkal való részvétel, a szűkebb és tágabb közösség építése, a gyökerek fontosságának átadása.

Az előadás a magyar színpadi néptáncművészet történetében először mutatja be a Délvidéken élő népek: magyarok, szerbek, horvátok, németek, románok sokszínű tradicionális kultúráját. A Délvidék változatos tánc- és zenei hagyományokkal rendelkezik, és magában hordozza a közép-európai és a balkáni kultúra sajátos jegyeit, melyek ezen a területen különlegesen hatottak egymásra.

Ökrös Csaba halálával hogy is lehetne újból Ökrös zenekari koncert? Ezt a nehéz kérdést próbálják megválaszolni az ittmaradtak, Molnár Miklós, Kelemen László, Mester László „Pintyő”, kiegészülve Gombai Tamással, Pál István „Szalonnával, Pénzes Gézával, valamint a hajdani Ökrös-koncertek állandó meghívottjaival, Balogh Kálmánnal, Berecz Andrással, Juhász Zoltánnal. A táncházmozgalom második hullámában alakult csapat olyan, a táncházakban ma is közkedvelt nótáknak a felröptetője volt, mint a kalotaszegi „Ej, nem szeretem az idők járását”, vagy az ördöngösfüzesi „Már Füzesből kihajtották a nyájat”, de lemezre vett zenéik ma is hallgatottak, mondhatni klasszikussá váltak (Kalotaszegi mulató énekek, Bonchida, háromszor). A koncertet nem csak az Ökrös zenekarral felnőtt idősebb generációnak ajánljuk, a fiatalok is megérezhetik zenéjükben a népzene átütő, lelket emelő szépségét, erejét.