Program


Újév-köszöntő - Világok vetélkedése

Újév-köszöntő - Világok vetélkedése

Újév-köszöntő: Világok vetélkedése
Müpa, Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
2019. január 6., 19:30

Nincs aktuális előadás

Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!

Utolsó előadás dátuma: 2019. január 6. vasárnap, 19:30

Az est fővédnöke dr. Áder János köztársasági elnök

Az európai zene történetet két fontos nyomvonalon haladt. Egyik a templomokban felhangzó rituális muzsika, (a mai „komolyzene”, az opera és koncertzene őse), a másik pedig a mindennapi emberek életét kísérő használati, vagy populáris zene, amit manapság népzenének szoktunk nevezni. (Pontosabb lenne histórikus popzenéről beszélni, hiszen az egyes történeti korszakok a szájhagyomány stílusrétegeire is rányomják a bélyegüket).
Mindkét műfaj azonos utat járt be a kialakulása során: az egyszólamú hallásmódból a többszólamúság felé haladva, legfeljebb a popzene némi késéssel követte a tudós zene eszköztárának átvételét. Az egyszólamú zene világa az első és legrégibb örökség, mely az egész földkerekség népeinek sajátja volt évezredekig. A dallamhangszerek unisono játékához ritmus kíséret, illetve tartott hangon aláhúzott dudabasszus járult. Európai csúcsteljesítmény a következő lépcsőfok: a többszólamú, illetve a harmóniákkal kísért zene kialakulása, melynek fejlődése napjainkig tart. Bár a két zenei világ gyökeresen eltér egymástól, a mai ember fejében mégis összemosódva, összekeveredve kószál, illetve harcol egymással a kétféle világ, ezért mondható, hogy „világok vetélkedése” folyik bennünk. Ezt a két markáns zenei világot szeretnénk műsorunkban a népzene oldaláról élményszerűen a nézők elé varázsolni, hogy világos legyen: nem az számít, hogy egy zenei rendszer milyen eszközöket használ, hanem az, hogy mennyire jól bánik velük. Meggyőző előadás egyszerűbb eszközök használata esetén is eléri a kívánt érzelmi hatást.
A koncert első felében az egyszólamú zenei világ bontakozik ki előttünk, a kelet-európai (magyar, szerb, bolgár) népzenei hagyományok felhasználásával. Mind a magyar, mind a balkáni tradíció élő formában tartotta fenn a régi európai hallásmódot, a sípok és dobok, a dudák, a tekerőlantok, az énekes körtáncok és a lírai énekek, balladák világát. A második részben a többszólamúság kibontakozásának lehetünk tanúi, melynek zenetörténeti stációit kelet-Európa különböző régiói (erdélyi magyarok, szerbek, ukránok) szájhagyományos úton őrizték meg napjainkig. Ezek egymás mellé rakásával, mintha időutazásban vennénk részt.
Bár a új vonós hangszerek egy darabig még utánozzák a régi, megszokott dudazenét, de a reneszánsz felrázó korszakától kezdve már a harmónia-sorokban gondolkodó zenék válnak közkedveltté. Ez az az időszak, mely Európát kiragadja a világ többi részéből, s mind gazdaságilag, mind társadalmilag elszáguld mellettük, hogy kialakíthassa mai globális világunk alapjait. A táncolás is átalakul: az ősi körtáncokat férfi és nő egymásba kapaszkodó párostánca – ez a világon egyedülálló, európai csúcsteljesítmény – váltja fel.

Közreműködők:
Básits Branka
Blaskó Mihály
Carmina Danubiana zenekar
Csillagszeműek
Dalinda Énekegyüttes
Istvánfi Balázs
Kacsó Hanga
Kátai Zoltán
Németh András
Nyisztor György Hagyományőrző Néptáncegyüttes (Méhkerék)
Palatkai banda
Pálházi Bence
Sebestyén Márta
Sebő Együttes
Soós Réka
Szászcsávási kórus
Szent Efrém Férfikar
Tanac Néptáncegyüttes
Timár Táncegyüttes
Timár Sára és zenekara
Vujicsics Zenekar
a Magyar Állami Népi Együttes tánckara és zenekara

Műsorszerkesztő: Sebő Ferenc

Rendező: Mihályi Gábor

Ajánlatunk


Közös ég alatt - Egy színpadon a néptánc ifjú tehetségei és a Magyar Állami Népi Együttes A Hagyományok Háza és az Örökség Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Népművészeti Egyesület hagyományteremtő szándékkal egy új program sorozatot hozott létre múlt év őszén 'Közös ég alatt' címmel, ahol egy színpadon mutatkoznak be a néptánc ifjú tehetségei és a Magyar Állami Népi Együttes táncos szólistái.

Nagy és nemes feladatra vállalkozik a Magyar Állami Népi Együttes erdélyi antológiájának színpadra állításával. Az Édeskeserű szerves folytatása annak az évek óta tartó alkotói folyamatnak, amely korszerű folklórértelmezésével, a színház eszközeinek bátor alkalmazásával, makacs következetességgel mutat rá újra és újra gyökereinkre, hagyományos kultúránk fontosságára.

A székesfehérvári Alba Regia Táncegyüttes sok évtizede tartozik a legizgalmasabb vidéki néptáncműhelyek közé, köszönhető ez többek között két meghatározó alkotónak, vezetőnek, mesternek és tanítványának. Botos József a hetvenes évek elején kezdett el koreografálni és tanítani a királyi város néptáncegyüttesénél, a hetvenes évek közepétől három évtizeden át volt az együttes művészeti vezetője, számos fesztiváldíjas koreográfia készítője, a stafétát 2006-ban pártfogoltja és tanítványa Majoros Róbert vette át, aki sikeresen járja tovább a mestere által megkezdett utat. Az együttesnek készült igényes autentikus műsorok, táncjátékok, történelmi témájú tablók mellett mindkettőjük számára meghatározó a szülővároshoz való kötődés, a város életében való aktív jelenlét, a mester által megálmodott Királyi Napok megvalósítása, éltetése, a város fontos eseményein a tanítványokkal való részvétel, a szűkebb és tágabb közösség építése, a gyökerek fontosságának átadása.

Ajánló


A Kerekutca minden lakója egytől egyig hétköznapian furcsa, de szerethető figura, a közösség fontos részei, részesei. Mindenkitől lehet tanulni valamit,…

“Két kezem formálja, a lábam járja, szívem muzsikája!“ Magyar cigány mesterségek, virtuóz táncok, életérzések...

Április 6-án rendhagyó táncházzal – a Táncháztalálkozó Éjszakai báljával - várunk mindenkit 21 órától hajnali 4-ig a Hagyományok Házában, ahol…

Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00

tétel a kosárban

összesen:


Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!