Szecesszió, Art Deco, Népművészet – Női lélek, népi formák
A kiállítás a huszadik század elejének két nagy stílusa (a szecesszió, illetve az art deco) és a népművészet találkozását vizsgálja női alkotók sajátos perspektívájából. A kiállítás a megvásárolt belépőjeggyel 2024. február 1.
több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2024. június 22. szombat, 18:01
Szecesszió, Art Deco, Népművészet – Női lélek, népi formák
A kiállítás a megvásárolt belépőjeggyel 2024. február 1. – június 22. között tekinthető meg, nyitvatartási időben: k-v: 10-18 óra között!
A belépőjeggyel a Hagyományok Háza állandó kiállítása is, az "Illatok, ízek, formák" is megtekinthető!
A kiállítás a huszadik század elejének két nagy stílusa (a szecesszió, illetve az art deco) és a népművészet találkozását vizsgálja női alkotók sajátos perspektívájából. A kiállítás olyan női művészek nézőpontján keresztül mutatja be a korszakot, mint Lesznai Anna, a Zsolnay nővérek, Mallász Gitta, Undi Mariska, Lukáts Kató vagy Zsindelyné Tüdős Klára, akik mindannyian úttörők voltak a maguk idejében. Munkásságuk közös pontja, hogy tudatosan fordultak a népművészet kutatása, feldolgozása és megújítása felé. Látásmódjukat, szakmai tevékenységüket izgalmas és reprezentatív tárgyak segítségével kívánjuk megeleveníteni, a történetmesélés eszközeivel kibontva életük és a népművészet kapcsolatát.
Műveikkel párhuzamosan bemutatjuk a Hagyományok Háza – Magyar Népi Iparművészeti Múzeum által őrzött tárgyakat is, hogy új perspektívákat kínáljunk a gyűjteményhez, és előtérbe helyezzük az ott megjelenő műalkotásokat, művészeket, témákat. Gyűjteményes tárgyaink párbeszédbe lépnek a kiállításhoz más köz- és magángyűjteményekből kölcsönzött művekkel, így a közönség számára is láthatóvá válik a kollekció jelentősége. A kiállítás gyűjteményi fókuszában szintén női alkotók vannak, azok a hímző parasztasszonyok, akik munkásságukkal fontos mérföldköveket raktak le a régi hímzőművészet kutatásában és az új motívumkincs kialakításában. Ilyen volt Király Ilus, Kis Jankó Bori és Csuhai Józsefné (Pólik Erzsébet).
A kiállításra külön tárlatvezetéseket is tartunk, előre meghirdetett időpontokban, melyről itt tud tájékozódni és jegyet vásárolni!
A külön időpontokban megartott tárlatvezetés megtekintése során a következő kérdésekre kapunk válaszokat:Miért gondolta a Stühmer csokoládé és bonbon készítő gyár, hogy csokoládé dobozait Lukáts Katóval tervezteti meg, aki kifejezetten magyar népi motívumokkal sajátos stilizált formábankészítette el terveit? Hogy találkozott Lesznai Anna a mezőkövesdi népviselettel, és milyen kalandos módon kerültek vissza a munkái az amerikai emigrációja során New Yorkból Hatvanba? Hogyan hatottak a Zsolnay nővérek néprajzi gyűjtései a világhírű zsolnai gyár kerámiáinak díszítőművészetére? Melyik ma is működő fővárosi kórház betegszobáit és ma hajléktalanszállóként működő épület belső tereit festette meg Undi Mariska kalotaszegi és mezőkövesdi motívumokkal? Hogyan lett Mallász Gitta a Magyar Állami Népi Együttes jelmeztervezője, és miért kapta meg Tüdős Klárával egyetemben a Világ Igaza kitüntetést? A kiállításban sok izgalmas történet mellett ezekre a kérdésekre is választ kaphatunk.
A Magyar Állami Népi Együttes előadása a Kárpát-medence néphagyományait (néptánc, népköltészet, népzene) feldolgozó, a női princípiumot a figyelem középpontjába állító, a „rítusokat felemlegető” táncszínház.
A vezetés során részletes betekintést nyerhet a kiállítás közel 150 bemutatott darabjába, köztük a Hagyományok Háza – Magyar Népi Iparművészeti Múzeum különleges textilkollekcióiba, valamint magángyűjtők és múzeumok ritkaságaiba. A tárlatvezetés lehetőséget nyújt arra, hogy a kiállítás élménye személyesebb, elmélyültebb legyen, és hogy új összefüggéseket fedezhessen fel a népművészet és a divattörténet találkozásában.
A Bakony-Balaton pásztorvilága és fás-erdős legeltetési rendszerekről szinte nincs oly gyermek vagy felnőtt, aki nem hallott volna közvetetten. A bakonyi betyárok, makkoltatás, bakonyi pásztorokról szóló énekek mind-mind átszövik életünk hétköznapjait és maga a táj, Balaton – felvidék lankái és Bakony hegyei mind meghatározzák a magyar, Pannon tájról alkotott elképzeléseket. Az elmúlt évszázadok során a legelők összeszűkülésével a pásztorok létszáma is megfogyatkozott és szinte el is tűntek a köztudatból, pedig jelenkorunkban is még vannak pásztoroló legeltetéssel foglalkozó gazdálkodók a térségben. Az előadásban azt járjuk körbe, hogy hogyan változtak a legelők és pásztorok világa a 19. századtól napjainkig a Bakony-Balaton térségében. Merre legeltettek és kik legeltettek hajdanán és kik őrzik még a legeltetést és pásztor hagyományok gyakorlatát. Megismertetve a legeltetés, a jószágok, az emberek és a természet szervesen összekapcsolódó, látható és sokszor láthatatlan, de egymást megtartó és megőrző kapcsolatának megvalósulását, eltűnését és újbóli megteremtésének útjait és lehetőségeit. Az előadónak 2024-ben jelent meg A vadon legeltetése Fás legelők, erdei legeltetés és pásztorvilág a Bakony és a Balaton vidékén és azon is túl című könyve, melynek egyik társkiadója a Hagyományok Háza.
A Magyar Állami Népi Együttes zenekarát – hazánkban szinte utolsóként – olyan kiváló cigány muzsikusok is alkotják, akik képesek a…
A családoknak szól Paár Julcsi magával ragadó, nép- és világzenei elemekből szövetelt, táncos, mesés kavalkádja. Impulzív, korosztályokon átívelő mesevilágba varázsolják…
Gyerek táncházak és azt követően kézműves foglalkozások péntek délutánonként a Hagyományok Háza Átriumában. A program hossza ~1,5 óra.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
