Szecesszió, Art Deco, Népművészet – Női lélek, népi formák
A kiállítás a huszadik század elejének két nagy stílusa (a szecesszió, illetve az art deco) és a népművészet találkozását vizsgálja női alkotók sajátos perspektívájából. A kiállítás a megvásárolt belépőjeggyel 2024. február 1.
több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: június 22. szombat, 18:01
Szecesszió, Art Deco, Népművészet – Női lélek, népi formák
A kiállítás a megvásárolt belépőjeggyel 2024. február 1. – június 22. között tekinthető meg, nyitvatartási időben: k-v: 10-18 óra között!
A belépőjeggyel a Hagyományok Háza állandó kiállítása is, az "Illatok, ízek, formák" is megtekinthető!
A kiállítás a huszadik század elejének két nagy stílusa (a szecesszió, illetve az art deco) és a népművészet találkozását vizsgálja női alkotók sajátos perspektívájából. A kiállítás olyan női művészek nézőpontján keresztül mutatja be a korszakot, mint Lesznai Anna, a Zsolnay nővérek, Mallász Gitta, Undi Mariska, Lukáts Kató vagy Zsindelyné Tüdős Klára, akik mindannyian úttörők voltak a maguk idejében. Munkásságuk közös pontja, hogy tudatosan fordultak a népművészet kutatása, feldolgozása és megújítása felé. Látásmódjukat, szakmai tevékenységüket izgalmas és reprezentatív tárgyak segítségével kívánjuk megeleveníteni, a történetmesélés eszközeivel kibontva életük és a népművészet kapcsolatát.
Műveikkel párhuzamosan bemutatjuk a Hagyományok Háza – Magyar Népi Iparművészeti Múzeum által őrzött tárgyakat is, hogy új perspektívákat kínáljunk a gyűjteményhez, és előtérbe helyezzük az ott megjelenő műalkotásokat, művészeket, témákat. Gyűjteményes tárgyaink párbeszédbe lépnek a kiállításhoz más köz- és magángyűjteményekből kölcsönzött művekkel, így a közönség számára is láthatóvá válik a kollekció jelentősége. A kiállítás gyűjteményi fókuszában szintén női alkotók vannak, azok a hímző parasztasszonyok, akik munkásságukkal fontos mérföldköveket raktak le a régi hímzőművészet kutatásában és az új motívumkincs kialakításában. Ilyen volt Király Ilus, Kis Jankó Bori és Csuhai Józsefné (Pólik Erzsébet).
A kiállításra külön tárlatvezetéseket is tartunk, előre meghirdetett időpontokban, melyről itt tud tájékozódni és jegyet vásárolni!
A külön időpontokban megartott tárlatvezetés megtekintése során a következő kérdésekre kapunk válaszokat:Miért gondolta a Stühmer csokoládé és bonbon készítő gyár, hogy csokoládé dobozait Lukáts Katóval tervezteti meg, aki kifejezetten magyar népi motívumokkal sajátos stilizált formábankészítette el terveit? Hogy találkozott Lesznai Anna a mezőkövesdi népviselettel, és milyen kalandos módon kerültek vissza a munkái az amerikai emigrációja során New Yorkból Hatvanba? Hogyan hatottak a Zsolnay nővérek néprajzi gyűjtései a világhírű zsolnai gyár kerámiáinak díszítőművészetére? Melyik ma is működő fővárosi kórház betegszobáit és ma hajléktalanszállóként működő épület belső tereit festette meg Undi Mariska kalotaszegi és mezőkövesdi motívumokkal? Hogyan lett Mallász Gitta a Magyar Állami Népi Együttes jelmeztervezője, és miért kapta meg Tüdős Klárával egyetemben a Világ Igaza kitüntetést? A kiállításban sok izgalmas történet mellett ezekre a kérdésekre is választ kaphatunk.
A komponista, népzenész és kultúraszervező Kelemen László – szimfonikus zenekart, kórust, népi együttest és szólistát is színpadra léptető – darabja azt a tendenciát hivatott ellensúlyozni, hogy az utóbbi évtizedek hazai zeneszerzésében háttérbe szorultak a folklorisztikus alapú törekvések.
Nagy és nemes feladatra vállalkozik a Magyar Állami Népi Együttes erdélyi antológiájának színpadra állításával. Az Édeskeserű szerves folytatása annak az évek óta tartó alkotói folyamatnak, amely korszerű folklórértelmezésével, a színház eszközeinek bátor alkalmazásával, makacs következetességgel mutat rá újra és újra gyökereinkre, hagyományos kultúránk fontosságára.
A Magyar Állami Népi Együttes zenekarát – hazánkban szinte utolsóként – olyan kiváló cigány muzsikusok is alkotják, akik képesek a városi cigányzene nagy múltú hagyományait még interpretálni, itt a XXI. század elején. A tánckoncert helyszíne egy szimbolikus tér: koncertterem, étterem, bár, falusi kocsma stb. Az előadás zenei szövetében a népzene mellett helyet kap a hagyományos városi cigányzene, a magyar nóta és a csárdás, valamint a jazz és az etnikus cigány világzene is. Felmutatva mindazt a zenei virtuozitást és repertoárgazdagságot, mely a magyar cigánymuzsikusok unikális jellemzője. A nagy ívű zenei tablót táncjelenetek teszik még változatosabbá, színesebbé.
A társulat Bernarda Ballada című ÚJ előadása elsősorban a tánc nyelvén beszél. A dráma részleteiből és a szerző egyes költeményeiből…
A műsor a Kolozsvári Magyar Napok tizedik évfordulójára készült.
Körforgásban – Divat és Tradíció Különleges Párbeszéde a Hagyományok Háza Színpadán Hogyan találkozik a hagyomány és a kortárs művészet a…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
