Szabadegyetem - Népdal, közdal, műdal
Mit tekintettek népdalnak a XVIII–XIX. századi magyar költők? Valójában mit utánoztak, amikor népies stílusban írtak? S népdallá válhat-e valami, aminek ismerjük a szerzőjét?
több
Az ültetett színházi előadásra késve érkező látogató a helyét – az előadás, valamint a többi néző élményének zavartalansága érdekében – kizárólag a szünetben foglalhatja el. Ha az előadás során nincs szünet, úgy az előadás megkezdését követően nincs lehetőség a nézőtéren helyet foglalni és az előadást megtekinteni.
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2025. október 9. csütörtök, 18:00
A kérdésekre ezúttal a közköltészet felől keressük a választ. A régi populáris irodalom évszázadokon át egyensúlyi szerepet játszott a szerzői alkotások és a népköltés között. Az utóbbi évtizedek kutatásai (főként Küllős Imola folklorista és most meghívott előadónk jóvoltából) sok száz olyan magyar közdal-szövegre irányították rá a figyelmet, amelyeket a XI-XX. században már népdalként gyűjtöttek. Mozgásterükről, az értelmiségi folklór forrásairól, az írott és szóbeli hagyomány összefüggéseiről, a ponyvakultúráról, sőt a regionalitásról is hallhatunk ezen a szabadegyetemi előadáson.
Szeretettel várunk mindenkit, akit érdekel kulturális örökségünk, hagyományaink e nagyon izgalmas, de kevéssé ismert területe! Aki elég bátor ahhoz, hogy túllépjen az iskolás kérdésfelvetéseken és egyszerű válaszokon és belemerüljön a régmúlt művelődésének valóságába, amely éppolyan bonyolult volt, mint a mai, az színes és lendületes előadást hallhat egy sokoldalú kutató és előadóművész egyéniségtől.
Előadónk Csörsz Rumen István irodalomtörténész (ELTE HTK Irodalomtudományi Intézet) három évtizede kutatja a XVIII–XIX. századi közköltészetet. 1988-tól a Musica Historica együttes vezetője, 2018 óta tanít a Zeneakadémia Népzene Tanszékén, 2023–2024-ben Kolozsváron volt vendégtanár.
Kutatóként, tanárként és muzsikusként is törekszik a régi magyar és európai közkultúra bemutatására, segítve például Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Petőfi Sándor és Arany János költészetének új szempontú értelmezését.
Ajánlatunk
Mi, a XXI. század vadászai, akik az alávetettségből a szabadságba kívánunk eljutni, a Szarvasénekben egyfajta mitikus emlékezetet idézünk fel. Keressük a földi átváltozások, történetek égi mását, hogy végül mint szomjazók beléphessünk saját szent terünkbe. Ahhoz, hogy áthaladhassunk a jelképes hídon, el kell hagynunk a régit: a szülői házat, a kedvest, a népet, hogy megszelídítve annak tanúságait, újjá teremthessük a szokott sémákat, és újjászülessünk magunk is.
A Tulipán & zsálya – Kertek, korok, népművészet című kiállítás tárlatvezetéssel válik igazán átélhetővé. A vezetett bejárás során nem csupán tárgyakat látunk, hanem összefüggéseket értünk meg: hogyan formálta a természethez fűződő viszonyunk a magyar népművészet motívumkincsét, és miként él tovább mindez a hímzéseken, bútorokon, viseleteken és kerámiákon.
Ajánló
Az Elfújt emlékek egy emberi életet mutat be, olyan történetfoszlányokon keresztül, melyek igaz alapokon nyugszanak, és mert valóságosak, valódi érzelmek…
Idén immár harmadik alkalommal kerül megrendezésre a Nők Lapja Példakép Est, hogy egy izgalmas és élményekkel teli műsorral ünnepeljük őket.
Egy vezetett alkalmon nemcsak azt tudhatjuk meg, mire használták a hímzett törölközőket, a sulykolót vagy a mángorlót, hanem azt is,…
Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!