Pixel és folklór - Magyar Népművészet és fotográfia a 21. században
A kiállítás a megvásárolt belépőjeggyel 2024. október 10. – december 18. között tekinthető meg, nyitvatartási időben: k-v: 10-18 óra között!
több
A kiállítás a megvásárolt belépőjeggyel 2024. október 10. – december 18. között tekinthető meg, nyitvatartási időben: k-v: 10-18 óra között!
több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: december 18. szerda, 18:01
A kiállítás a megvásárolt belépőjeggyel 2024. október 10. – december 18. között tekinthető meg, nyitvatartási időben: k-v: 10-18 óra között!
A kiállított anyag tarka, változatos és izgalmas. Megannyi választ kínál. S ebben nagyon is hasonlít a népművészet természetéhez. S mégis van átfogó tanulság is. Hiszen ez a képegyüttes, a két tucatnyi alkotó felrajzol egyfajta históriai horizontot a fotóban és a folklórban egyaránt. Hiszen van itt eredeti értelemben vett riportkép, koncept alapú munka, az ellesett pillanat és a rekonstruált, megálmodott valóság egyaránt helyet kap a falon.
Ahogyan a népművészet és a közös hagyomány is megmozgatja, összeköti és társas élménnyel ajándékozza meg a különféle társadalmi csoportokat, úgy ez a stílusában és a generációkat is illetően nagyon színes kiállítói gárda modellezi a fotográfia egyetemes és átfogó alaptermészetét. A Nemzet művészétől a pálya kezdetén álló tehetségig mindenki helyet kaphat ebben a talán legegyetemesebb kreativitásban és önkifejezésben, amit fényképezésnek hívunk.
A tág értelemben vett tradícióhoz való viszonyunk mintha csöndben, némileg rejtve, de megváltozni látszana. Ahogyan az ezt megörökítő fotográfia is. Nem az analógot felváltó digitális technika megjelenése a döntő motívum a fotográfia alakulásában, hanem a világ végérvényes és szinte kézzel tapintható megváltozásának ténye. Úgy tetszik, a magyar fotóban a 21. század beköszöntével lezárult a generációváltás. Az új alkotók új szemlélettel és főként újféle attitűddel használják a kamerát. Azok – a mondhatni élő klasszikusokat –, akiket már az előző évezredben is a népművészet tág értelemben vett képi megismertetése mozgatott és megőrizték alkotókedvüket, erejüket, nos, ők is nagyon másképpen fényképeznek már.
A kiállítás koncepciójának alapját a tradícióhoz való változó viszonyunk és az ezt bemutató képi változás megértése és megmutatása adja. Hogyan is dolgozik a ma fotográfusa Magyarországon és a magyarlakta vidékeken a hagyományosan annyira kedvelt és kitüntetett fotótémán, a magyar néphagyomány vizuális megörökítésén? Van-e továbbélő fotóművészeti tradíció vagy mindent másként, más gesztusokkal tesznek a jelenkor alkotói?
Egy rövid ideig úgy tetszett, hogy a globalizáció kiradíroz minden hagyományt. Ám, ha másként is, ha szabálytalanul, mégis felbukkan a tradíció itt és ott napjainkban. A fotográfiák arról tanúskodnak, létezik a népművészet, élni tud a hagyomány a 21. században is.
Meg is láthatjuk, ha van szemünk rá. A fotográfusok megtették a magukét.
A belépőjeggyel a Hagyományok Háza állandó kiállítása, az "Illatok, ízek, formák" is látogatható!
A kiállításra külön tárlatvezetéseket is tartunk, előre meghirdetett időpontokban, melyről itt tud tájékozódni és jegyet vásárolni!
A Magyar Állami Népi Együttes zenekarát – hazánkban szinte utolsóként – olyan kiváló cigány muzsikusok is alkotják, akik képesek a városi cigányzene nagy múltú hagyományait még interpretálni, itt a XXI. század elején. A tánckoncert helyszíne egy szimbolikus tér: koncertterem, étterem, bár, falusi kocsma stb. Az előadás zenei szövetében a népzene mellett helyet kap a hagyományos városi cigányzene, a magyar nóta és a csárdás, valamint a jazz és az etnikus cigány világzene is. Felmutatva mindazt a zenei virtuozitást és repertoárgazdagságot, mely a magyar cigánymuzsikusok unikális jellemzője. A nagy ívű zenei tablót táncjelenetek teszik még változatosabbá, színesebbé.
A komponista, népzenész és kultúraszervező Kelemen László – szimfonikus zenekart, kórust, népi együttest és szólistát is színpadra léptető – darabja azt a tendenciát hivatott ellensúlyozni, hogy az utóbbi évtizedek hazai zeneszerzésében háttérbe szorultak a folklorisztikus alapú törekvések.
A Magyar Állami Népi Együttes előadása a Kárpát-medence néphagyományait (néptánc, népköltészet, népzene) feldolgozó, a női princípiumot a figyelem középpontjába állító, a „rítusokat felemlegető” táncszínház.
A műsor a Kolozsvári Magyar Napok tizedik évfordulójára készült.
A vajdasági magyar tamburazenekarok a 20. században előadó: Csonka Balázs Vajdaság egész területén a magyarság körében a mai napig mélyen…
“Két kezem formálja, a lábam járja, szívem muzsikája!“ Magyar cigány mesterségek, virtuóz táncok, életérzések...
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!