
Nagyvárad Táncegyüttes - Boldog békeidők
A szerelem sokszor váratlan, szeszélyes és kiszámíthatatlan – de egy biztos: mindig mindent elsöprő.
A szerelem sokszor váratlan, szeszélyes és kiszámíthatatlan – de egy biztos: mindig mindent elsöprő.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2022. november 5. szombat, 19:00
Nagyvárad Táncegyüttes - Boldog Békeidők - Szerelem a századelőn
Vilmát, a nagyváradi fényképészkisasszonyt felkérik, hogy dokumentálja a gainai leányvásárt. Itt találkozik Gyulával, a falusi muzsikussal és hangszerkészítővel. A fiatalok között azonnal szikra lobban – Gyula elkéri Vilma címét, és levelezés veszi közöttük kezdetét. Képes levelezőlapokon és táviratokon keresztül vallanak egymásnak magukról, és egymás iránti érzelmeikről, írásaikban megelevenednek a városi és a falusi mindennapok egyaránt. A leveleket személyes találkozók sorozata követi. Bár Vilma és Gyula boldogok egymás mellett, de egy idő után kénytelenek szembenézni azzal, hogy egészen máshogy gondolkodnak a világról. Mind a kettejüknek határozott elképzeléseik vannak arról, hogy hogyan szeretnék leélni az életüket – de vajon elég állhatatos-e a szerelmük ahhoz, hogy együtt legyőzzenek minden akadályt?
Az élőzenés, szerelemmel átszőtt táncelőadáshoz a Tokos zenekar húzza a talpalávalót, Kocsis Enikő és Fitos Dezső, az előadás Harangozó Gyula-díjas rendező-koreográfusai pedig a környék táncaiból inspirálódva idézik meg a 1800-as évek végének és az 1900-as évek elejének pezsgő nagyváradi hangulatát. Szerelemre és táncra fel!
Szereplők:
Vilma, feltörekvő fényképészkisasszony..................... Kocsis Anna
Gyula, vidéki hangszerkészítő.................................... Vajas Albert
Táncosok: Barabás Hunor, Barkóczi Réka, Brugós Sándor-Csaba, Dimény Eszter, Drimba Máté,
Forgács-Popp Jácint, Imre Béla, Kádár Orsolya, Krupár Luca, Nagy Dominika, Rácz Lajos-Levente, Törteli Nadin
Zenészek: Bálint Zsombor, Gergely Elek, Szakács Kristóf, Szép Gyula Bálint, Tókos Csongor Attila, Vajas Albert
Rendező-koreográfus: Fitos Dezső, Kocsis Enikő
Díszlettervező: Mátravölgyi Ákos
Jelmeztervező: Kocsis Enikő, Cristina Breteanu, Zsuzska folksufnija
Dramaturg: Nagy Orsolya
Zenei szerkesztő: Tokos zenekar
Rendezőasszisztens: Kerekes Dalma-Gabriella
Koreográfus asszisztens: Molnár Bálint, Németh Eszter
A Hagyományok Háza – Magyar Népi Iparművészeti Múzeum ékszergyűjteményét 20. és 21. századi népi iparművészek és designerek népi motívumok ihlette ékszerei alkotják, melyek a kortárs anyaghasználat interaktivitását és a népi motívumok mai reflexióját vegyítik.
A Bakony-Balaton pásztorvilága és fás-erdős legeltetési rendszerekről szinte nincs oly gyermek vagy felnőtt, aki nem hallott volna közvetetten. A bakonyi betyárok, makkoltatás, bakonyi pásztorokról szóló énekek mind-mind átszövik életünk hétköznapjait és maga a táj, Balaton – felvidék lankái és Bakony hegyei mind meghatározzák a magyar, Pannon tájról alkotott elképzeléseket. Az elmúlt évszázadok során a legelők összeszűkülésével a pásztorok létszáma is megfogyatkozott és szinte el is tűntek a köztudatból, pedig jelenkorunkban is még vannak pásztoroló legeltetéssel foglalkozó gazdálkodók a térségben. Az előadásban azt járjuk körbe, hogy hogyan változtak a legelők és pásztorok világa a 19. századtól napjainkig a Bakony-Balaton térségében. Merre legeltettek és kik legeltettek hajdanán és kik őrzik még a legeltetést és pásztor hagyományok gyakorlatát. Megismertetve a legeltetés, a jószágok, az emberek és a természet szervesen összekapcsolódó, látható és sokszor láthatatlan, de egymást megtartó és megőrző kapcsolatának megvalósulását, eltűnését és újbóli megteremtésének útjait és lehetőségeit. Az előadónak 2024-ben jelent meg A vadon legeltetése Fás legelők, erdei legeltetés és pásztorvilág a Bakony és a Balaton vidékén és azon is túl című könyve, melynek egyik társkiadója a Hagyományok Háza.
A Magyar Állami Népi Együttes zenekarát – hazánkban szinte utolsóként – olyan kiváló cigány muzsikusok is alkotják, akik képesek a városi cigányzene nagy múltú hagyományait még interpretálni, itt a XXI. század elején. A tánckoncert helyszíne egy szimbolikus tér: koncertterem, étterem, bár, falusi kocsma stb. Az előadás zenei szövetében a népzene mellett helyet kap a hagyományos városi cigányzene, a magyar nóta és a csárdás, valamint a jazz és az etnikus cigány világzene is. Felmutatva mindazt a zenei virtuozitást és repertoárgazdagságot, mely a magyar cigánymuzsikusok unikális jellemzője. A nagy ívű zenei tablót táncjelenetek teszik még változatosabbá, színesebbé.
A vezetés során részletes betekintést nyerhet a kiállítás közel 150 bemutatott darabjába, köztük a Hagyományok Háza – Magyar Népi Iparművészeti…
A családoknak szól Paár Julcsi magával ragadó, nép- és világzenei elemekből szövetelt, táncos, mesés kavalkádja. Impulzív, korosztályokon átívelő mesevilágba varázsolják…
Az előadásban bemutatásra kerül az a világszemlélet, amely meghatározza a ma a WHO által elismert, a világon legnépszerűbb tradicionális gyógyászati…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!