Ahol az ökör is bort iszik!” – válaszolt Csiszár Aladár magyarpéterlaki prímás az egyik gyűjtés alkalmával, amikor megkérdezték tőle, hogy hol született.
több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2018. október 27. szombat, 19:00
Magyarpéterlaka régen gazdag szőlőtermő vidéknek számított. Élt a faluban egy nagygazda, akinek a kiengedett ökrei szüret idején mindig beleittak a mustba. Így ha egy ottani embert megkérdeztek arról, hogy hova valósi, rendre a következő válasz hangzott el: „…magyarpéterlaki, ahol még az ökör is bort iszik.”
Magyarpéterlaka a Felső-Maros mente egyik leghíresebb zenészközpontja. Itt született Csiszár Aladár prímás is, akitől a Magos Együttes tagjai személyesen is nagyon sokat tanultak az elmúlt évek során. Kimagasló hegedűjátéka és magával ragadó személyisége igazi Mesterré tette őt.
Az elmúlt több mint tíz év alatt a gyűjtőútjaikon vele eltöltött idő, a sok beszélgetés és a jobbágytelki néptánctáborok közös zenélései felbecsülhetetlenné váltak számukra. Ezek az élmények is arra ösztönözték a zenekart, hogy minél hitelesebben igyekezzenek elsajátítani ezt a kivételes zenei hagyományt, így repertoárjuk elmaradhatatlan és egyik legfontosabb részévé, mintegy védjegyévé vált a magyarpéterlaki népzene. Magos koncert és táncház ma már elképzelhetetlen a „Csiszár Aladár bácsi-féle péterlaki menet” nélkül.
Nagy örömünkre Aladár bácsit elkíséri Lunka Albert brácsás és Ötvös János bőgős is.
A Magos Együttes több tagja a zenetanári pályát választotta, és aktívan oktat számos zeneiskolában. A Tanítványokat Kovács Márton hegedűs tordasi diákjaiból alakult Gatyamadzag zenekar és Enyedi Ágnes volt székesfehérvári énekes tanítványai képviselik.
Idén áprilisban megjelent a Magos Együttes első hivatalosan kiadott lemeze „Forgatós” címmel.
A zenekar a kiadvány legszebb összeállításaiból is játszik a koncerten.
Közreműködnek:
Magos Együttes: Enyedi Ágnes (ének), Soós Csaba (hegedű), Kovács Márton (hegedű), Enyedi Tamás (cimbalom), Éri Márton (brácsa), Prihoda István (nagybőgő), Salamon Soma (harmonika, furulya)
Mesterek, a magyarpéterlaki zenekar: Csiszár Aladár (hegedű), Lunka Albert (brácsa), Ötvös János (nagybőgő)
Tanítványok:
Gatyamadzag zenekar: Násztor Eszter (ének), Szilágyi Szabolcs (hegedű), Turú András (hegedű), Tóth Botond (brácsa), Takács Szilárd (brácsa), Cselikovics János (nagybőgő)
Légrády Eszter, Sturcz Noémi, Gubinecz Ákos és Máté Miklós - énekesek, jelenleg a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatói.
Ökrös Csaba halálával hogy is lehetne újból Ökrös zenekari koncert? Ezt a nehéz kérdést próbálják megválaszolni az ittmaradtak, Molnár Miklós, Kelemen László, Mester László „Pintyő”, kiegészülve Gombai Tamással, Pál István „Szalonnával, Pénzes Gézával, valamint a hajdani Ökrös-koncertek állandó meghívottjaival, Balogh Kálmánnal, Berecz Andrással, Juhász Zoltánnal. A táncházmozgalom második hullámában alakult csapat olyan, a táncházakban ma is közkedvelt nótáknak a felröptetője volt, mint a kalotaszegi „Ej, nem szeretem az idők járását”, vagy az ördöngösfüzesi „Már Füzesből kihajtották a nyájat”, de lemezre vett zenéik ma is hallgatottak, mondhatni klasszikussá váltak (Kalotaszegi mulató énekek, Bonchida, háromszor). A koncertet nem csak az Ökrös zenekarral felnőtt idősebb generációnak ajánljuk, a fiatalok is megérezhetik zenéjükben a népzene átütő, lelket emelő szépségét, erejét.
A székesfehérvári Alba Regia Táncegyüttes sok évtizede tartozik a legizgalmasabb vidéki néptáncműhelyek közé, köszönhető ez többek között két meghatározó alkotónak, vezetőnek, mesternek és tanítványának. Botos József a hetvenes évek elején kezdett el koreografálni és tanítani a királyi város néptáncegyüttesénél, a hetvenes évek közepétől három évtizeden át volt az együttes művészeti vezetője, számos fesztiváldíjas koreográfia készítője, a stafétát 2006-ban pártfogoltja és tanítványa Majoros Róbert vette át, aki sikeresen járja tovább a mestere által megkezdett utat. Az együttesnek készült igényes autentikus műsorok, táncjátékok, történelmi témájú tablók mellett mindkettőjük számára meghatározó a szülővároshoz való kötődés, a város életében való aktív jelenlét, a mester által megálmodott Királyi Napok megvalósítása, éltetése, a város fontos eseményein a tanítványokkal való részvétel, a szűkebb és tágabb közösség építése, a gyökerek fontosságának átadása.
“Két kezem formálja, a lábam járja, szívem muzsikája!“ Magyar cigány mesterségek, virtuóz táncok, életérzések...
Közös ég alatt - Egy színpadon a néptánc ifjú tehetségei és a Magyar Állami Népi Együttes A Hagyományok Háza és…
A Hagyományok Háza – Magyar Népi Iparművészeti Múzeum legújabb kamarakiállítása a múzeum Miska kancsóiból és emberalakos kerámiáiból mutat be válogatást,…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
