Mi, a XXI. század vadászai, akik az alávetettségből a szabadságba kívánunk eljutni, a Szarvasénekben egyfajta mitikus emlékezetet idézünk fel. Keressük a földi átváltozások, történetek égi mását, hogy végül mint szomjazók beléphessünk saját szent terünkbe. Ahhoz, hogy áthaladhassunk a jelképes hídon, el kell hagynunk a régit: a szülői házat, a kedvest, a népet, hogy megszelídítve annak tanúságait, újjá teremthessük a szokott… több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2023. november 4. szombat, 19:00
A szarvas az egyetemes kultúrtörténet ősi szimbóluma, elhullatott és újranövelt agancsa maga az örök újrateremtés. Az aranyösvény kapujában áll, és arra szólít fel, hogy kövessük őt saját szellemi világunkba. Ő a démon, a sámán, a varázsló, a tündér vagy a halottak királya, aki képes egy más világba, az új világba hívni a rá vadászót.
Vallunk a keresésről, a mindenkor változó emberi állapotról, a vágyakról, a férfi és a nő metamorfózisairól, az elme és a szív fordulópontjairól, a köztes létről, az időtlenségről. Táncképekbe járjuk, lírai szólamokba írjuk, kórusművekbe énekeljük a mélyünkben szunnyadó, közös gyökerek táplálékát. Emlékezünk. Kinyilatkozunk. Hisz a változás ajándék! Magunk felfedezésének útja, a világba való elrendeződés esélye. A halál, a születés, az átalakulás, a szerelem, az idő és a hit örök emberi kérdések. És hogy az ember magát újrateremthesse: „nem iszik pohárból, csak tiszta forrásból”. A kezdet és a vég egyidejű, folklórba kódolt múltunk megtartó erejét éppen e drámaiság teremti, szellemi megújulásunk egyedüli esélyeként. A táncköltészet teremtő erejével: a születő és elhaló mozdulat színpadi igazságával vallunk e szakrális átlényegülésről, a hitben való megerősödésről, József Attila örököseiként a világgal összetartozó lélekről:
"Kortyolgat az ég tavából,
villó aggancsa világol –
ága-boga tükörképe
csillagvilág mindensége.”
Az előadás a Hagyományok Háza – Magyar Állami Népi Együttes és a Nemzeti Táncszínház közös produkciója.
Zenei rendező és szerkesztő: Kelemen László
Zeneszerző: Kelemen László
Koreográfus: Orza Calin, Fitos Dezső, Furik Rita, Juhász Zsolt, Kocsis Enikő, Mihályi Gábor
Jelmeztervező: Furik Rita
Díszlettervező: Árvai György
Fény- és látványtervező: Kovács Gerzson Péter
Dramaturg: Prezsmer Boglárka
Rendező-koreográfus: Mihályi Gábor
Előadja: a Magyar Állami Népi Együttes tánckara és zenekara, valamint vendégművészek,
hangfelvételről közreműködik: Czébely Beáta (m.v.)
Szólót énekel: Pál Eszter / Kubinyi Júlia, Hetényi Milán
Vendégként közreműködik: Tintér Gabriella
Zenekarvezető: Radics Ferenc
Tánckarvezető: Ágfalvi György
Tánckari asszisztensek: Borbély Beatrix, Jávor Katalin, Farkas Máté, ifj. Zsuráfszky Zoltán
Művészeti vezető: Pál István Szalonna
Együttesvezető: Mihályi Gábor
Az előadás időtartama: ~ 85 perc (1 részben)
Ökrös Csaba halálával hogy is lehetne újból Ökrös zenekari koncert? Ezt a nehéz kérdést próbálják megválaszolni az ittmaradtak, Molnár Miklós, Kelemen László, Mester László „Pintyő”, kiegészülve Gombai Tamással, Pál István „Szalonnával, Pénzes Gézával, valamint a hajdani Ökrös-koncertek állandó meghívottjaival, Balogh Kálmánnal, Berecz Andrással, Juhász Zoltánnal. A táncházmozgalom második hullámában alakult csapat olyan, a táncházakban ma is közkedvelt nótáknak a felröptetője volt, mint a kalotaszegi „Ej, nem szeretem az idők járását”, vagy az ördöngösfüzesi „Már Füzesből kihajtották a nyájat”, de lemezre vett zenéik ma is hallgatottak, mondhatni klasszikussá váltak (Kalotaszegi mulató énekek, Bonchida, háromszor). A koncertet nem csak az Ökrös zenekarral felnőtt idősebb generációnak ajánljuk, a fiatalok is megérezhetik zenéjükben a népzene átütő, lelket emelő szépségét, erejét.
A székesfehérvári Alba Regia Táncegyüttes sok évtizede tartozik a legizgalmasabb vidéki néptáncműhelyek közé, köszönhető ez többek között két meghatározó alkotónak, vezetőnek, mesternek és tanítványának. Botos József a hetvenes évek elején kezdett el koreografálni és tanítani a királyi város néptáncegyüttesénél, a hetvenes évek közepétől három évtizeden át volt az együttes művészeti vezetője, számos fesztiváldíjas koreográfia készítője, a stafétát 2006-ban pártfogoltja és tanítványa Majoros Róbert vette át, aki sikeresen járja tovább a mestere által megkezdett utat. Az együttesnek készült igényes autentikus műsorok, táncjátékok, történelmi témájú tablók mellett mindkettőjük számára meghatározó a szülővároshoz való kötődés, a város életében való aktív jelenlét, a mester által megálmodott Királyi Napok megvalósítása, éltetése, a város fontos eseményein a tanítványokkal való részvétel, a szűkebb és tágabb közösség építése, a gyökerek fontosságának átadása.
A Hagyományok Háza – Magyar Népi Iparművészeti Múzeum legújabb kamarakiállítása a múzeum Miska kancsóiból és emberalakos kerámiáiból mutat be válogatást,…
Közös ég alatt - Egy színpadon a néptánc ifjú tehetségei és a Magyar Állami Népi Együttes A Hagyományok Háza és…
“Két kezem formálja, a lábam járja, szívem muzsikája!“ Magyar cigány mesterségek, virtuóz táncok, életérzések...
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
