Műsorunk ezeknek az embereknek az életébe ad betekintést, miközben végigmegy a 20. századon, mely végérvényesen megváltoztatott mindent, és bár ez a kultúra és a hagyomány falun már elveszett, de azok az értékek, amiket teremtett, városon tovább élnek, a mai ember részévé váltak. több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2025. február 15. szombat, 19:00
Könnyű kifejezni érzéseinket a zene nyelvén, könnyebb a fohász is, amivel a fúvós zenészek időről-időre Aeolushoz, a szél istenéhez fordulnak. Az emberiség történetét a kezdetektől fogva át-meg átszövi a zene. Legősibb hangszereink a fúvós instrumentumok, melyek ezen a hosszú úton, velünk együtt fejlődve végigkísértek minket. Az ugariti pásztor csakúgy a furulya szavára legeltetett, mint több ezer év múlva a magyar juhász, a gulyás pont olyan klarinéton játszotta nótáját, mint a komolyzenész, vagy a jazzista. Voltak korok, helyzetek, mikor a fúvósok határozták meg a zenei életet, ők vezették a talp alá valót játszó zenekarokat, mígnem aztán a vonósok érkeztével kissé háttérbe szorultak, de a pásztorok megőrizték számunkra a fúvós prímások hagyományát egészen a múlt század végéig.
Az előadás időtartama: ~ 70 perc (1 részben)
Az előadásban bemutatásra kerül az a világszemlélet, amely meghatározza a ma a WHO által elismert, a világon legnépszerűbb tradicionális gyógyászati rendszerek ember- és világképét. Ilyen rendszerek például az Ájurvéda, vagy a Hagyományos Kínai Orvoslás. Beszélünk a hermetikus filozófiáról, valamint az Antropozófus Orvoslásról is.
Az Örökség Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Népművészeti Egyesület és a Magyar Állami Népi Együttes "Közös ég alatt" című előadása immáron sokadjára igyekszik színes képet mutatni az összmagyar néptánc kultúráról. Mostani előadásunk talán az eddigi legizgalmasabb formában helyezi színpadra az archaikus adatközlő szintű táncot a Gyimesből érkező gyerekcsoportokkal.
A Bakony-Balaton pásztorvilága és fás-erdős legeltetési rendszerekről szinte nincs oly gyermek vagy felnőtt, aki nem hallott volna közvetetten. A bakonyi betyárok, makkoltatás, bakonyi pásztorokról szóló énekek mind-mind átszövik életünk hétköznapjait és maga a táj, Balaton – felvidék lankái és Bakony hegyei mind meghatározzák a magyar, Pannon tájról alkotott elképzeléseket. Az elmúlt évszázadok során a legelők összeszűkülésével a pásztorok létszáma is megfogyatkozott és szinte el is tűntek a köztudatból, pedig jelenkorunkban is még vannak pásztoroló legeltetéssel foglalkozó gazdálkodók a térségben. Az előadásban azt járjuk körbe, hogy hogyan változtak a legelők és pásztorok világa a 19. századtól napjainkig a Bakony-Balaton térségében. Merre legeltettek és kik legeltettek hajdanán és kik őrzik még a legeltetést és pásztor hagyományok gyakorlatát. Megismertetve a legeltetés, a jószágok, az emberek és a természet szervesen összekapcsolódó, látható és sokszor láthatatlan, de egymást megtartó és megőrző kapcsolatának megvalósulását, eltűnését és újbóli megteremtésének útjait és lehetőségeit. Az előadónak 2024-ben jelent meg A vadon legeltetése Fás legelők, erdei legeltetés és pásztorvilág a Bakony és a Balaton vidékén és azon is túl című könyve, melynek egyik társkiadója a Hagyományok Háza.
A Kerekutca minden lakója egytől egyig hétköznapian furcsa, de szerethető figura, a közösség fontos részei, részesei. Mindenkitől lehet tanulni valamit,…
Gyerek táncházak és azt követően kézműves foglalkozások péntek délutánonként a Hagyományok Háza Átriumában. A program hossza ~1,5 óra.
A Hagyományok Háza – Magyar Népi Iparművészeti Múzeum ékszergyűjteményét 20. és 21. századi népi iparművészek és designerek népi motívumok ihlette…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
