Két Kalotaszeg - a MÁNE és a Duna Művészegyüttes közös műsora

KÉT KALOTASZEG

Az örök Kalotaszeg – Szerelmünk, Kalotaszeg
A Magyar Állami Népi Együttes és a Duna Művészegyüttes közös műsora

 A produkció különleges és egyedi lenyomata a két társulat elmúlt években színpadra állított előadásaiknak. Egyedisége abban rejlik, hogy a 70 éves Magyar Állami Népi Együttes ünnepi évadának egy egyszeri és kitüntetett eseménye, különlegessége, hogy közös előadásként valósul meg.

A Nagyváradtól Kolozsvárig vezető út mellett megbúvó falvak évszázados hagyományai zsinórmértékként, inspirációs forrásként, szellemi táplálékként szolgálnak már hosszú ideje számunkra. Legyenek azok táncok, zenék, szokások, az épített környezet, a pompázatos viselet… és igen, az emberek, az ismertek és az ismeretlenek, akik tudásukat, művészetüket ránk hagyományozták, hogy örökké szerethessük azokat, hogy Kalotaszeg az „örök szerelmünk” lehessen.

1. felvonás
Magyar Állami Népi Együttes - Az örök Kalotaszeg
In memoriam Varga Ferenc "Csipás"

„Az örök Kalotaszeg” című előadás egy bánffyhunyadi zenész család, a Vargák („Csipások”) zenéje kapcsán foglalja össze Kalotaszeg tipikus román, magyar, cigány népzenéjét, táncait.

Ha a Magyarország felől utazó átkel a Királyhágón, hamarosan Kalotaszegen találja magát. Jellegzetes, dombos erdélyi táj, a Nyugati-Kárpátok árnyékában. Az első jelentősebb városka Bánffyhunyad, ahol fellelhetők még a falusi lét romjai, a megcsúnyult, modern építmények mögött. A város elején csillogó pléhfedelű, Mercedes jelvényű cigánypaloták, a legújabb idők szomorúan hivalkodó építményei. A Főtéren tatárjárás után épült magyar református templom. A vasúton túl, Váralmás felé, cigánykolónia, düledező, széteső házakkal. Ezen a fertályon élnek ma is a "magyar", református cigány "Csipások". A család első híresebb tagja Varga Ferenc "Csipás", a "balkezes" volt. Fiai is zenészek lettek, s mivel hagyományosan a cigányok szolgáltatták ezen a tájon mindenkinek a zenét, apjuk örökébe léptek. Egész Kalotaszegen közmegelégedésre játszottak, magyaroknak, románoknak, cigányoknak egyaránt. A fejben és szívben összegyűlt hatalmas tudás ifjabb Varga Ferenc "Csipás" művészetében tetőzött. Nem ismerünk máshonnan Kalotaszegről ennyire klasszikusan kiegyensúlyozott, az előadásmódra, hegedűtónusra, arányokra ilyen magas szinten figyelő hangszeres népzenét, amely az egyéni, virtuóz hangzás és a közösségi tudás ennyire örök érvényű, művészi szintézise. A "Csipás" név a magyar népzenészek között összefonódott Kalotaszeggel, legendává vált. Munkánkat segítette, hogy viszonylag nagy terjedelmű gyűjtések is rendelkezésünkre álltak.

Az a világ, amelynek zenéjét, táncait ebben a produkcióban összefoglaljuk, végérvényesen elmúlt, ám a drasztikus, kijózanító változások, a durva pléh-realitás ellenére, fejünkben és szívünkben örökre megmarad. Együtt élünk őseink Kalotaszegével. A vidék nemzeteinek jellemző táncai összefonódnak ezzel a zenével, amely egységes, örök érvényű és magyar.

Kelemen László

2. felvonás
Duna Művészegyüttes - Szerelmünk, Kalotaszeg

„Ha a Kalotaszeg földjét hosszában átszelő robogó vonat ablakából ítéljük meg ezt a földet, akkor azt állapíthatjuk meg, hogy annak túlnyomó része egyhangú, kietlen, sőt, szomorú föld. De a levegő csodálatosan tiszta és a dombok szeszélyes vonalai élesek, a sziluettek határozottak, a szántók, a kaszálók színfoltjai, vonalvezetése ezen a szeszélyes területen egészen furcsán egyéni. Ebben a hideg és élesen rajzolt tájban a művész szeme, mint rafináltan megkomponált képen, észre fogja venni a kontrasztjával nagyszerűen ható embert és az embernek alkotásait.”

Kós Károlynál szebben és hitelesebben talán senki nem írt és nem is tudna írni e vidékről, s ha valaki Kalotaszeggel foglalkozik, nem hagyhatja ki, hogy rá hivatkozzon. Velünk is így történt, az ő leírásai lettek készülő előadásunk ihletet adó forrásai.

A Duna Művészegyüttes évekre visszatekintő általános törekvése, hogy a néptáncot kiemelje a műfaj megszokott színpadi kereteiből, és olyan összetett táncszínházi előadásokat hozzon létre, amelyek az autentikusság jegyeit hordozzák magukon, ugyanakkor innovatív szellemiségük, modernségük a mai színházi elemek egyenrangú társává teszik a néptáncot és a népzenét.

A Szerelmünk, Kalotaszeg című előadás a Duna Művészegyüttes és a Nemzeti Táncszínház közös programja, amely a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében került bemutatásra. Produkciós Támogató: NKA, Duna Palota.

Alkotók
Zenei rendező: Kelemen László
Zenei szerkesztő: Kelemen László, Dulai Zoltán, Navratil Andrea
Viselet és jelmeztervező: Tóth Ildikó, Furik Rita
Díszlettervező: JuZso, Ménes Ágnes
Látvány: JuZso
Fény: Kovács Gerzson Péter, Lendvai Károly
Animáció: Samu Bence, Hajdú Gáspár, Lakatos Tamás (XORXOR)
Néprajzi tanácsadó: Borbély Jolán
Koreográfus: Fitos Dezső, Kocsis Enikő, Juhász Zsolt, Mihályi Gábor
Rendező-koreográfus: Farkas Zoltán „Batyu”
Előadja: Magyar Állami Népi Együttes tánckara és zenekara, Duna Művészegyüttes tánckara és zenekara
Szólót énekel: Pál Eszter, Hetényi Milán
Vendégként: közreműködik Navratil Andrea, Berecz István
Zenekarvezető: Radics Ferenc, Dulai Zoltán
Tánckarvezető: Ágfalvi György, Bonifert Katalin, Soós Gyula András
Tánckari asszisztens: Borbély Beatrix, Jávor Katalin, Farkas Máté, ifj. Zsuráfszky Zoltán
Művészeti vezető: Pál István Szalonna, Juhász Zsolt
Együttesvezető: Mihályi Gábor