A Határon túli nemzeti tánc Felvidék, Erdély, Kárpátalja és a Partium területein gyűjtött archív filmfelvételek alapján nyújt hiteles és átfogó képet az egykori verbunkos hagyományokról. több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2019. április 26. péntek, 19:00
1715-ben a pozsonyi országgyűlés és a bécsi udvar hosszas tárgyalásait követően törvényerőre emelkedett az állandó közös hadsereg felállítása. Mindez hozzájárult a bécsi udvar érdekeit szolgáló ezredek számának megnövekedéséhez, megkezdődött a szabad és erőteljes toborzás. A verbunkos tánc tulajdonképpen a Verbung Kommandók tevékenységének egyik meghatározó eszközeként terjedt el és épült be fokozatosan a reformkor idején, egységes kulturális értékként a hagyományos falusi tánc- és zenekultúrába egész Közép-Európában.
Az előadás 60 perce alatt nyomon kísérhetjük, hogyan épült be az új stílusú tánc az egyes nemzeti kultúrák régi stílusú táncai közé és milyen formákban folklorizálódott a csárdás a verbunk és a népies műdal Közép-Európa területén.
Tánckar: Baranyai Viktor, Brusznyai Erik, Botló Ákos, Botló Gergely, Domján Máté Sándor, Galbičková Katarína, Gálik Gábor, Gálik Klaudia, Gyenes Barbara, Gyűrösi Anna, Lantos András, Makó Tamara, Marsal Margaréta, Sebő Veronika, Oláh Eszter, Varsányi Ágnes, Varsányi Zsófi, Vermes Anna
Zenekar: Hegedűs Máté - hegedű, Király Miklós - hegedű, Hegedűs Gergely Dávid - brácsa, Király Tamás - nagybőgő, ütőgardon, Kuti Sándor - cimbalom
Kosztüm: Furik Rita, Seifert Edit, Varsányi Zsófi
Zenei szerkesztő: Hégli Dusan és az Ifjú Szivek Táncszínház zenekara
Művészeti munkatársak: Gálik Klaudia, Gálik Gábor
Művészeti asszisztens: Varsányi Zsófi
Koreográfus, rendező: Hégli Dusan
Technikusok: Zelinka Tibor, Fülöp Marcell
Nagy és nemes feladatra vállalkozik a Magyar Állami Népi Együttes erdélyi antológiájának színpadra állításával. Az Édeskeserű szerves folytatása annak az évek óta tartó alkotói folyamatnak, amely korszerű folklórértelmezésével, a színház eszközeinek bátor alkalmazásával, makacs következetességgel mutat rá újra és újra gyökereinkre, hagyományos kultúránk fontosságára.
A székesfehérvári Alba Regia Táncegyüttes sok évtizede tartozik a legizgalmasabb vidéki néptáncműhelyek közé, köszönhető ez többek között két meghatározó alkotónak, vezetőnek, mesternek és tanítványának. Botos József a hetvenes évek elején kezdett el koreografálni és tanítani a királyi város néptáncegyüttesénél, a hetvenes évek közepétől három évtizeden át volt az együttes művészeti vezetője, számos fesztiváldíjas koreográfia készítője, a stafétát 2006-ban pártfogoltja és tanítványa Majoros Róbert vette át, aki sikeresen járja tovább a mestere által megkezdett utat. Az együttesnek készült igényes autentikus műsorok, táncjátékok, történelmi témájú tablók mellett mindkettőjük számára meghatározó a szülővároshoz való kötődés, a város életében való aktív jelenlét, a mester által megálmodott Királyi Napok megvalósítása, éltetése, a város fontos eseményein a tanítványokkal való részvétel, a szűkebb és tágabb közösség építése, a gyökerek fontosságának átadása.
Közös ég alatt - Egy színpadon a néptánc ifjú tehetségei és a Magyar Állami Népi Együttes A Hagyományok Háza és…
“Két kezem formálja, a lábam járja, szívem muzsikája!“ Magyar cigány mesterségek, virtuóz táncok, életérzések...
A Hagyományok Háza állandó táncháza, melyet 19-21 óráig tánctanítás előz meg. A tánctanításnak és a táncháznak a Hagyományok Háza Átriuma…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
