program


Háromszék Táncegyüttes - Mundruc - Határtalan Táncfőváros

Háromszék Táncegyüttes - Mundruc - Határtalan Táncfőváros

Határtalan táncfőváros
Határon túli hivatásos néptáncegyüttesek fesztiválja
Háromszék Táncegyüttes - Mundruc
Martin György emlékére

 Læs mere

Nincs aktuális előadás

Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!

Last event date: Fredag, 05. Oktober 2018 19:30

Negyven éve, 1977-ben hunyt el az erdélyi férfitánc, a legényes legjelentősebb, legkiválóbb alkotó-előadója, a Nádas menti, vistai Mátyás István Mundruc (1911-1977). Mátyás István Mundruc páratlan tánctudásáról, virtuóz, rendkívül gazdag motívumkincsű legényes táncáról elsőként Molnár István készített filmfelvételt 1941-ben. Molnár István tanítványa, Martin György (1932-1983) ennek hatására kezdett el Mátyás István legényesével foglalkozni. Mint Martin György írja : „1954 nyarára végül már megfejtettem, s mozdulatról-mozdulatra pontosan meg is tanultam a filmen lévő táncrészleteket, majd a zenei periódusok és a világosan kirajzolódó táncszakaszok összefüggésének rekonstrukcióját is megkíséreltem, mégpedig a lőrincrévi Karsai Zsigmond és a marosbogáti Fülöp Ferenc táncos népművészeink pontozójának analógiájára támaszkodva. Ekkor azonban még nem tudtam, hogy a kalotaszegi és a Maros vidéki férfitáncok struktúrája és ritmikája jelentősen különbözik. A megfejtés így hibásan sikerült, mert a legényes nyolcütemes zenei periódusaira a kalotaszegi táncszakaszokat kétütemes eltolódással „húztam rá”, vagyis Mátyás szinkópás ritmusú vistai kezdőmotívumát a lőrincrévi pontozó hasonló záró ritmikája miatt szakaszzáró formulaként értelmeztem.”
Közismert Martin György és Mátyás István Mundruc közötti különleges kapcsolat. Nemcsak a kutató-gyűjtő és hagyományőrző-adatközlő viszony, hanem mély emberi kapcsolat, igazi barátság volt közöttük. Martin munkásságának egyik kiemelkedő, talán legkiemelkedőbb eredménye a Mátyás István ’Mundruc’, egy kalotaszegi táncos egyéniségvizsgálata című kötete, monográfiája.
Mátyás Istvántól 36 év alatt (1941-1977), harminc éves korától haláláig összesen 45 táncfolyamatot sikerült filmen és kéziratos lejegyzésben rögzíteni. Ez összesen 3280 ütem terjedelmű legényes táncrögtönzést, mintegy 2500 motívumváltozatot, 100 motívumtípust foglal magába. Hihetetlen számok, hihetetlen mennyiség. Martinnak köszönhetően Mátyás István táncáról, tánctudásáról jelenleg a legnagyobb mennyiségű és formakincsében a leggazdagabb táncanyag áll a kutatás, a táncosok, az utókor rendelkezésére. És bátran kijelenhetjük, hogy nem valószínű, hogy valaha is túlszárnyalja a gyűjtés, a kutatás ezt a mennyiséget és minőséget.
Pesovár Ernő, tánctörténész, néptánckutató 1987-ben Martin György méltatásában többek között a következőket írta : „Lenyűgöző és egyedülálló néptáncismeretét az 1960-as évek táguló horizontot nyitó gyűjtései mélyítették el, melyek az egész magyar nyelvterület feltárásán túl kiterjedtek a Kárpád-medencében élő népek, a szlovákok, románok, gorálok, németek, cigányok táncfolklórjára. Látókörét céltudatosan bővítette a balkáni népek tánchagyományának kutatásával, majd a török és arab táncfolklór tanulmányozásával. Az egyetemes tánckultúra világába is betekintést nyújtó etiópiai kutatóútja pedig lehetőséget adott arra, hogy a tánchagyomány értelmezésére kialakított elveit a délkelet-európaitól eltérő tradíció összefoglalásával is próbára tegye.”
A Mundruc előadással szeretném megmutatni azt a világot is, Nádas mentét, azt a falut, környezetet, Vistát, ahol megszületett a kalotaszegi legényes eme kiemelkedő alkotója. Sajnos Kalotaszegre jellemzően, Vistán is régóta divat az egykézés, a második gyermek már szégyennek számított, több évtizede fogy a kalotaszegi magyarság. Martin monográfiájából azt is megtudhatjuk, hogy Vistáról a környékbeli falvak sokkal pejoratívabb véleményt fogalmaztak meg, mint ami a hagyományos falucsúfolókba belefér: „Csúfszájúak, nagyvérűek, kikapósak, rossz feleségek, cifrálkodóak, mulatósak, dühösek, verekedősek, pénzt vesznek fel a bankból, kereskednek.  Ráadásul iszik ott férfi és asszony, rogyásig, és iszonyatosan káromkodnak. ” Mindezt egy Daróczi nevű lelkipásztor jegyezte fel, 1936-ban. (Könczei Árpád)

 

Szereposztás

 

Mundruc: Melles Endre

Tánckutató: Márton Csaba

Első gazda: Gidró Roland

 

Első gazda felesége: Lukács Réka

 

Eladó lányuk: Váradi Ágnes

 

Öregasszony: Vajda Katalin

 

Poncsa: Pável Hunor-Mihály

 

Poncsa felesége: Virág Imola

 

Mérai gazdák: Gere Csaba, Törő Bence

 

Mérai feleségek: Pilinger Mónika, Podholiczky Rebeka

 

Árus: Szvinyuk Sándor

 

Árus felesége: Ádám Júlia

 

Káplár: Portik Norbert

 

Inaktelkiek: Kiss Adorján

 

Lányok: Keresztes Gabriella, Kocsis Lilla-Tünde, Székely Edina-Emőke

 

Heveder zenekar: Fazakas Levente - hegedű, Molnár Szabolcs - hegedű, Fazakas Albert - cimbalom és brácsa, Szilágyi László - brácsa és harmonika, Bajna György - nagybőgő és cselló

 

Alkotók

 

Forgatókönyv, zenei szerkesztés, díszlet: Könczei Árpád

 

Kivitelező: Zayzon Ádám

 

Táncoktató: Kádár Ignác

 

Művészeti munkatársak: Melles Endre, Tekeres Gizella

 

Jelmez: Fülöp Hajnalka

 

Rendező-koreográfus: Könczei Árpád

Aktuelt


Nagy és nemes feladatra vállalkozik a Magyar Állami Népi Együttes erdélyi antológiájának színpadra állításával. Az Édeskeserű szerves folytatása annak az évek óta tartó alkotói folyamatnak, amely korszerű folklórértelmezésével, a színház eszközeinek bátor alkalmazásával, makacs következetességgel mutat rá újra és újra gyökereinkre, hagyományos kultúránk fontosságára.

“Két kezem formálja, a lábam járja, szívem muzsikája!“ Magyar cigány mesterségek, virtuóz táncok, életérzések...

A székesfehérvári Alba Regia Táncegyüttes sok évtizede tartozik a legizgalmasabb vidéki néptáncműhelyek közé, köszönhető ez többek között két meghatározó alkotónak, vezetőnek, mesternek és tanítványának. Botos József a hetvenes évek elején kezdett el koreografálni és tanítani a királyi város néptáncegyüttesénél, a hetvenes évek közepétől három évtizeden át volt az együttes művészeti vezetője, számos fesztiváldíjas koreográfia készítője, a stafétát 2006-ban pártfogoltja és tanítványa Majoros Róbert vette át, aki sikeresen járja tovább a mestere által megkezdett utat. Az együttesnek készült igényes autentikus műsorok, táncjátékok, történelmi témájú tablók mellett mindkettőjük számára meghatározó a szülővároshoz való kötődés, a város életében való aktív jelenlét, a mester által megálmodott Királyi Napok megvalósítása, éltetése, a város fontos eseményein a tanítványokkal való részvétel, a szűkebb és tágabb közösség építése, a gyökerek fontosságának átadása.

PÅ PLAKATEN


A Kerekutca minden lakója egytől egyig hétköznapian furcsa, de szerethető figura, a közösség fontos részei, részesei. Mindenkitől lehet tanulni valamit,…

Április 6-án rendhagyó táncházzal – a Táncháztalálkozó Éjszakai báljával - várunk mindenkit 21 órától hajnali 4-ig a Hagyományok Házában, ahol…

Közös ég alatt - Egy színpadon a néptánc ifjú tehetségei és a Magyar Állami Népi Együttes A Hagyományok Háza és…

Obs! Indkøbskurvens tidfrist udløber snart!
tilbageværende tid
00:00

enhed(er) i kurven

total:


Tiden er udløbet. Start venligst forfra med at vælge billetter.