A Kárpát-medence páratlan sokféleségét idézzük előadásunkban: tájat, tájegységeket, hagyományokat; ízeket, illatokat, karaktereket – mindazt, amiből újra a Móricz-emlegette tündérkertet lehet fölépíteni. Mindenütt, amíg nem vész el a hagyománya, szerte a Kárpát-medencében.
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Thursday, March 21 2024 6:00PM
Gyümölcsöző sokféleség – a Kárpát-medence tájgéniusza páratlanul sokféle karakter lehetőségét kínálja, ez a táj terra benedicta is, vagyis ’áldott föld’, ahogyan a középkori krónikások jellemezték Magyarországot. Terem is gyümölcs, több ezer fajta ebben a régiségben – mára számuk, nevük, karakterük, páratlan minőségük jórészt elfeledett; kivesztek a termesztésből, legföljebb emlékezetben élnek. Írók, költők, régi források anyagában szerepelnek – a magyarság legkorábbi okleveles forrásaiban az alma szó például a legelsők közt bukkan fel almás, olma, aqua, rivukus, rivus, fluxius alakokban; 1009-ben Szent Istvánnak a pécsváradi egyházmegye határát jelölő okiratában.
Móricz Zsigmond össze is foglalja ezt a páratlan hagyományt: „Van a magyar mesében szó arról, hogy szóló szőlő, csengő barack és mosolygó alma terem a tündérek kertjében. Ez a tündérkert bizony valaha a nagy magyar Alföld volt. A Gellért-hegyen még ma is terem az a világ legnemesebb gyümölcse, ami legnagyszerűbb specialitásunk, az őszibarack, amilyen csak a Heszperidák kertjében teremhetett. Az egész világon nincs olyan, harminckét centiméter a kerülete… Az almánk, a körténk, az olyan ízes, remek, amilyen sehol a világon nincs. Ha külföldi jön, az legjobban a gyümölcsünket bámulja meg. A magyar földnek olyan csudálatos hatása van, hogy ezek a gyümölcsök ízesebbek, mint a világ más táján.”
A Kárpát-medence páratlan sokféleségét idézzük előadásunkban: tájat, tájegységeket, hagyományokat; ízeket, illatokat, karaktereket – mindazt, amiből újra a Móricz-emlegette tündérkertet lehet fölépíteni. Mindenütt, amíg nem vész el a hagyománya, szerte a Kárpát-medencében.
A Magyar Állami Népi Együttes zenekarát – hazánkban szinte utolsóként – olyan kiváló cigány muzsikusok is alkotják, akik képesek a városi cigányzene nagy múltú hagyományait még interpretálni, itt a XXI. század elején. A tánckoncert helyszíne egy szimbolikus tér: koncertterem, étterem, bár, falusi kocsma stb. Az előadás zenei szövetében a népzene mellett helyet kap a hagyományos városi cigányzene, a magyar nóta és a csárdás, valamint a jazz és az etnikus cigány világzene is. Felmutatva mindazt a zenei virtuozitást és repertoárgazdagságot, mely a magyar cigánymuzsikusok unikális jellemzője. A nagy ívű zenei tablót táncjelenetek teszik még változatosabbá, színesebbé.
Soha el nem múló – Novák Ferenc és Lévay Andrea – Ágfalvi György alkotópáros koreográfiái
Németh Ildikó és Szabó Szilárd a hetvenes évek elejétől jeles és meghatározó alakjai a színpadoknak, táncházaknak. A film része egy készülő, a népzenei és a néptáncos revival mozgalom jeles alakjait bemutató filmsorozatnak.
A társulat Bernarda Ballada című ÚJ előadása elsősorban a tánc nyelvén beszél. A dráma részleteiből és a szerző egyes költeményeiből…
A Hagyományok Háza – Magyar Népi Iparművészeti Múzeum ékszergyűjteményét 20. és 21. századi népi iparművészek és designerek népi motívumok ihlette…
“Két kezem formálja, a lábam járja, szívem muzsikája!“ Magyar cigány mesterségek, virtuóz táncok, életérzések...
item(s) in basket
total:
Time limit has expired. Please, put item(s) in to basket again.
