Az előadás azt a földrajzi, gazdasági és társadalmi hátteret igyekszik bemutatni, ahol a gyékényfeldolgozásnak ez a sajátos ága fennmaradhatott. Megpróbál arra is rávilágítani, hogy ez az ősi, évszázadokon keresztül, megszakítás nélkül, nemzedékről nemzedékre átadott tudás hogyan tud továbbélni/tovább tud-e élni a mai, jelentősen átalakult körülmények között. több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: október 12. szombat, 17:00
A Kárpát-medence legjelentősebb gyékényszövő központja egykor Tápén volt. A 20. század közepéig szinte mindenki tudott gyékényt szőni a faluban. Az itt élőknek gyermekkoruktól kezdve természetes feladat volt a szövés munkálataiban való részvétel. Az előadás azt a földrajzi, gazdasági és társadalmi hátteret igyekszik bemutatni, ahol a gyékényfeldolgozásnak ez a sajátos ága fennmaradhatott. Megpróbál arra is rávilágítani, hogy ez az ősi, évszázadokon keresztül, megszakítás nélkül, nemzedékről nemzedékre átadott tudás hogyan tud továbbélni/tovább tud-e élni a mai, jelentősen átalakult körülmények között.
Kerekes Ibolya néprajzkutató két évtizede foglalkozik a gyékényfeldolgozás kutatásával. Terepmunkái során a Kárpát-medence számos pontján megfordult, megfigyelhette, hogyan vágják, szárítják, tárolják, kötik, szövik, fonják a gyékényt napjainkban. Törökországban hosszabb ideig vizsgálhatta a gyékény felhasználásának párhuzamait. Könyvtári és levéltári kutatásai során pedig a feldolgozás múltjáról igyekezett új ismereteket feltárni.
A Határtalan táncfőváros fesztivál fő vonulata továbbra is az, hogy a határon túli hivatásos magyar néptáncegyüttesek számára biztosítson koncentrált megjelenést, felmutassa a létrejövő értékeket, teret adjon az újító törekvéseknek. Ezen az estén a Magyar Táncművészeti Egyetem előadását és a Bekecs Néptáncszínház: A helység kalapácsa - néptánckomédia Petőfi Sándor azonos című műve alapján produkcióját tekinthetik meg.
A Kerekutca minden lakója egytől egyig hétköznapian furcsa, de szerethető figura, a közösség fontos részei, részesei. Mindenkitől lehet tanulni valamit, ami eligazít, végigkísér a Kerekutca ezer zegzugán. Hiszen a zene és a tánc színes forgatagában megelevenedő falunak, a házak közt szövődő kalandoknak egy szempillantás alatt részese lesz minden néző, hallgató, éneklő, táncoló.
A Magyar Állami Népi Együttes zenekarát – hazánkban szinte utolsóként – olyan kiváló cigány muzsikusok is alkotják, akik képesek a városi cigányzene nagy múltú hagyományait még interpretálni, itt a XXI. század elején. A tánckoncert helyszíne egy szimbolikus tér: koncertterem, étterem, bár, falusi kocsma stb. Az előadás zenei szövetében a népzene mellett helyet kap a hagyományos városi cigányzene, a magyar nóta és a csárdás, valamint a jazz és az etnikus cigány világzene is. Felmutatva mindazt a zenei virtuozitást és repertoárgazdagságot, mely a magyar cigánymuzsikusok unikális jellemzője. A nagy ívű zenei tablót táncjelenetek teszik még változatosabbá, színesebbé.
A Hagyományok Háza előadás-sorozatában a színpadi néptáncművészet kiemelkedő koreográfusait állítjuk fókuszpontba, ezen az estén Timár Sándor és Molnár Péter lesz.
A Hagyományok Háza és az Örökség Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Népművészeti Egyesület hagyományteremtő szándékkal egy új programsorozatot indított múlt év…
Egy ikonikussá vált produkció, mely formabontóként tört utat magának egykor, elköszönve a megszokott sémáktól. Életre keltve Nikola Parov dinamikus, ősi…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
