Program


Fókuszban a koreográfusok: Stoller Antal és Gálber Attila
2

Fókuszban a koreográfusok: Stoller Antal és Gálber Attila

Koreográfusi pályákat bemutató sorozatunkban ezúttal már a hatvanas években aktív alkotó, az első budapesti táncház egyik megálmodója, aktív táncgyűjtő Stoller Antal „Huba” és a székesfehérvári származású, de több évtizede Pécsett alkotó és tanító Gálber Attila mutatkozik meg. Mindkettőjük számára a néptánc szeretete szorosan összefonódik a közösségteremtéssel, a tánc átadása és színpadra formálása nem pusztán a művészi önkifejezés érdekében történik, hanem…  több

Nincs aktuális előadás

Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!

Utolsó előadás dátuma: 2023. május 13. szombat, 19:00

 

2023. május 13-a, szombat 18:00-tól 14-e, vasárnap 16:00-ig a Tour de Hongrie kerékpárverseny a Fő utcát is érinti. Szombat 18:00-tól vasárnap 16:00-ig nem lehet majd autóval megállni, ezért kérjük a korlátozások miatt hosszabb menetidővel számoljanak!

Koreográfusi pályákat bemutató sorozatunkban ezúttal már a hatvanas években aktív alkotó, az első budapesti táncház egyik megálmodója, aktív táncgyűjtő Stoller Antal „Huba” és a székesfehérvári származású, de több évtizede Pécsett alkotó és tanító Gálber Attila mutatkozik meg. Mindkettőjük számára a néptánc szeretete szorosan összefonódik a közösségteremtéssel, a tánc átadása és színpadra formálása nem pusztán a művészi önkifejezés érdekében történik, hanem mai kisközösségek megteremtésének, formálásának, megtartásának eszköze. A Kárpát-medence néptáncanyagainak hiteles megismerése alapvetés munkásságukban, a tánc színpadra kerülésével már eszközzé válik egy színházi világában, amelyet mindkét alkotó remek formaérzékkel alakít és használ saját mondanivalójának közvetítésére.

Stoller Antal – vagy ahogy mindenki ismeri a táncházmozgalomban: Huba – az ötvenes évek végétől aktív részese a színpadi néptánc történetének. Néptáncos pályafutását a Közgáz együttese után 1965-ben a Bihariban folytatta, ahol egyhamar Novák Ferenc Tata asszisztense lett, akivel azóta is szoros munka- és baráti kapcsolatot ápol. Gépészmérnöki munkája mellett egyre fontosabb szerepet töltött be a tánc, majd az oktatás, koreografálás és a szervezés, később pedig a gyűjtés is. A Budapesti Néptáncosok Klubja folytatásaként álmodta meg társaival, Foltin Jolánnal és Lelkes Lajossal az első budapesti táncházat egy erdélyi gyűjtőút hatására 1972. május 6-án. Vezette a miskolci Avas táncegyüttest és a budapesti Vasas együttest, 2000 óta a Vasas régi táncosaiból álló Obsitos együttes művészeti vezetője. Megszervezte és első vezetője lett az országos néptáncos-népzenei módszertani központnak, a Magyar Művelődési Intézet keretében működő Néptáncosok Szakmai Házának (amely 2001-ben a Hagyományok Háza része lett). Néptánc- és népzenegyűjtő munkája eredménye 150 helységből 90 óra film, videó és 115 óra hanganyag többek között Erdély, Kárpátalja, Rábaköz, Bodrogköz, Matyóföld településeiről. 2013-tól a Magyar Művészeti akadémia Népművészeti Tagozatának tagja.

Több mint 90 koreográfiát készített, melyek nagyban táplálkoztak a paraszti élet ünnepei, az emberi élet fordulóihoz, jeles napokhoz kötődő szokásokból. Művészi munkáját erősen jellemzik a ritmikai játékok, a színpadi térformák precíz – talán mérnöki múltjából is fakadó – megtervezése, az eszközök ügyes és arányos használata és a jóleső paraszti humor.

Gálber Attila a nyolcvanas évek elején kapcsolódott be a néptáncmozgalomba a székesfehérvári Fejér Megyei Népi Együttes (ma Alba Regia Táncegyüttes) tagjaként. Ettől kezdve a néptánc világa számára magával ragadó és inspiráló közösséget nyújtott, ez az élmény máig meghatározza alkotói és közösségformáló munkásságát. Mestereként Botos Józsefre tekint, akitől rengeteg impulzust, támogatást és motivációt kapott munkájához. 2004-ben alapította meg Pécsett a Misina Néptáncegyüttest, amely nem sokkal később a Táncszínház nevet is felvette, sugallva, hogy a néptánc bemutatásán túl a színpadon a tánc nyelvén a ma közönségének is üzeneteket kívánnak megfogalmazni. Nagy hangsúlyt fektet hagyománykincsünk átörökítésére, a gyermekeknek való átadására, a mai közösségekben való továbbéltetésére. Mióta Pécsett él, magáénak érzi a Zsolnay-mottót: „A tudás és a művészet szolgálata, amelyben legfőbb társ, és szövetséges a család”.

Koreográfiái a hagyománykincs alapos ismeretére épülnek, a táncokat nem csupán esztétikai funkcióban helyezi színpadra, hanem keretbe rendezve színpadi műként üzen társadalomról, történelemről, közösségi viszonyokról, a világunkról, amely körbe vesz minket.


Előadók: Vasas Művészegyüttes tánckara és Obsitos csoportja kiegészülve korábbi táncosaival, a Notitia Táncműhely, a pécsi Misina Néptáncegyüttes és Táncszínház
Az előadás után lehetőség nyílik az alkotókkal való beszélgetésre.
A beszélgetés moderátora: Nemes Szilvia
Sorozatszerkesztő: Szögi Csaba

Stoller Antal: „Hetvenötön túl…”
Verbunkok Jókáról és Halásziból / zene: Rossa László
Leányok / zene: Kiss Ferenc
Nász / zene: Kiss Ferenc
Bene Vendel tánca / zene: Rossa László
Kiállás / zene: Kiss Ferenc
Ennyi az egész / zene: Kárpátaljai archív felvétel
Boros nóták / zene: Nagy Zoltán

Gálber Attila
Képemlékek Mezőföldről / zene: Kovács-Márton – Cserta Balázs és zenekara
„Porba húzó…” / táncolja Horváth Réka a Pécsi Balett ill. a Misina női tánckari tagja / zene: NeoFolk
„Édesanyám rózsafája…” / zene: NeoFolk
„ A barátoké” / zene:Szirtes Edina (Mókus), Cserta Balázs
Sed non est pax  (Mégsincs béke…)

Az előadás időtartama: 240 perc (1szünettel)

Ajánlatunk


Nagy és nemes feladatra vállalkozik a Magyar Állami Népi Együttes erdélyi antológiájának színpadra állításával. Az Édeskeserű szerves folytatása annak az évek óta tartó alkotói folyamatnak, amely korszerű folklórértelmezésével, a színház eszközeinek bátor alkalmazásával, makacs következetességgel mutat rá újra és újra gyökereinkre, hagyományos kultúránk fontosságára.

A székesfehérvári Alba Regia Táncegyüttes sok évtizede tartozik a legizgalmasabb vidéki néptáncműhelyek közé, köszönhető ez többek között két meghatározó alkotónak, vezetőnek, mesternek és tanítványának. Botos József a hetvenes évek elején kezdett el koreografálni és tanítani a királyi város néptáncegyüttesénél, a hetvenes évek közepétől három évtizeden át volt az együttes művészeti vezetője, számos fesztiváldíjas koreográfia készítője, a stafétát 2006-ban pártfogoltja és tanítványa Majoros Róbert vette át, aki sikeresen járja tovább a mestere által megkezdett utat. Az együttesnek készült igényes autentikus műsorok, táncjátékok, történelmi témájú tablók mellett mindkettőjük számára meghatározó a szülővároshoz való kötődés, a város életében való aktív jelenlét, a mester által megálmodott Királyi Napok megvalósítása, éltetése, a város fontos eseményein a tanítványokkal való részvétel, a szűkebb és tágabb közösség építése, a gyökerek fontosságának átadása.

Ajánló


Április 6-án rendhagyó táncházzal – a Táncháztalálkozó Éjszakai báljával - várunk mindenkit 21 órától hajnali 4-ig a Hagyományok Házában, ahol…

“Két kezem formálja, a lábam járja, szívem muzsikája!“ Magyar cigány mesterségek, virtuóz táncok, életérzések...

Városi séta a Szecesszió Art Deco Népművészet című kiállításhoz Szeretők, művészek és a megfontolt beruházók - Ami a kiállítótérbe nem…

Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00

tétel a kosárban

összesen:


Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!