Program


Fókuszban a koreográfusok: Stoller Antal és Gálber Attila
2

Fókuszban a koreográfusok: Stoller Antal és Gálber Attila

Koreográfusi pályákat bemutató sorozatunkban ezúttal már a hatvanas években aktív alkotó, az első budapesti táncház egyik megálmodója, aktív táncgyűjtő Stoller Antal „Huba” és a székesfehérvári származású, de több évtizede Pécsett alkotó és tanító Gálber Attila mutatkozik meg. Mindkettőjük számára a néptánc szeretete szorosan összefonódik a közösségteremtéssel, a tánc átadása és színpadra formálása nem pusztán a művészi önkifejezés érdekében történik, hanem…  több

Nincs aktuális előadás

Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!

Utolsó előadás dátuma: május 13. szombat, 19:00

 

2023. május 13-a, szombat 18:00-tól 14-e, vasárnap 16:00-ig a Tour de Hongrie kerékpárverseny a Fő utcát is érinti. Szombat 18:00-tól vasárnap 16:00-ig nem lehet majd autóval megállni, ezért kérjük a korlátozások miatt hosszabb menetidővel számoljanak!

Koreográfusi pályákat bemutató sorozatunkban ezúttal már a hatvanas években aktív alkotó, az első budapesti táncház egyik megálmodója, aktív táncgyűjtő Stoller Antal „Huba” és a székesfehérvári származású, de több évtizede Pécsett alkotó és tanító Gálber Attila mutatkozik meg. Mindkettőjük számára a néptánc szeretete szorosan összefonódik a közösségteremtéssel, a tánc átadása és színpadra formálása nem pusztán a művészi önkifejezés érdekében történik, hanem mai kisközösségek megteremtésének, formálásának, megtartásának eszköze. A Kárpát-medence néptáncanyagainak hiteles megismerése alapvetés munkásságukban, a tánc színpadra kerülésével már eszközzé válik egy színházi világában, amelyet mindkét alkotó remek formaérzékkel alakít és használ saját mondanivalójának közvetítésére.

Stoller Antal – vagy ahogy mindenki ismeri a táncházmozgalomban: Huba – az ötvenes évek végétől aktív részese a színpadi néptánc történetének. Néptáncos pályafutását a Közgáz együttese után 1965-ben a Bihariban folytatta, ahol egyhamar Novák Ferenc Tata asszisztense lett, akivel azóta is szoros munka- és baráti kapcsolatot ápol. Gépészmérnöki munkája mellett egyre fontosabb szerepet töltött be a tánc, majd az oktatás, koreografálás és a szervezés, később pedig a gyűjtés is. A Budapesti Néptáncosok Klubja folytatásaként álmodta meg társaival, Foltin Jolánnal és Lelkes Lajossal az első budapesti táncházat egy erdélyi gyűjtőút hatására 1972. május 6-án. Vezette a miskolci Avas táncegyüttest és a budapesti Vasas együttest, 2000 óta a Vasas régi táncosaiból álló Obsitos együttes művészeti vezetője. Megszervezte és első vezetője lett az országos néptáncos-népzenei módszertani központnak, a Magyar Művelődési Intézet keretében működő Néptáncosok Szakmai Házának (amely 2001-ben a Hagyományok Háza része lett). Néptánc- és népzenegyűjtő munkája eredménye 150 helységből 90 óra film, videó és 115 óra hanganyag többek között Erdély, Kárpátalja, Rábaköz, Bodrogköz, Matyóföld településeiről. 2013-tól a Magyar Művészeti akadémia Népművészeti Tagozatának tagja.

Több mint 90 koreográfiát készített, melyek nagyban táplálkoztak a paraszti élet ünnepei, az emberi élet fordulóihoz, jeles napokhoz kötődő szokásokból. Művészi munkáját erősen jellemzik a ritmikai játékok, a színpadi térformák precíz – talán mérnöki múltjából is fakadó – megtervezése, az eszközök ügyes és arányos használata és a jóleső paraszti humor.

Gálber Attila a nyolcvanas évek elején kapcsolódott be a néptáncmozgalomba a székesfehérvári Fejér Megyei Népi Együttes (ma Alba Regia Táncegyüttes) tagjaként. Ettől kezdve a néptánc világa számára magával ragadó és inspiráló közösséget nyújtott, ez az élmény máig meghatározza alkotói és közösségformáló munkásságát. Mestereként Botos Józsefre tekint, akitől rengeteg impulzust, támogatást és motivációt kapott munkájához. 2004-ben alapította meg Pécsett a Misina Néptáncegyüttest, amely nem sokkal később a Táncszínház nevet is felvette, sugallva, hogy a néptánc bemutatásán túl a színpadon a tánc nyelvén a ma közönségének is üzeneteket kívánnak megfogalmazni. Nagy hangsúlyt fektet hagyománykincsünk átörökítésére, a gyermekeknek való átadására, a mai közösségekben való továbbéltetésére. Mióta Pécsett él, magáénak érzi a Zsolnay-mottót: „A tudás és a művészet szolgálata, amelyben legfőbb társ, és szövetséges a család”.

Koreográfiái a hagyománykincs alapos ismeretére épülnek, a táncokat nem csupán esztétikai funkcióban helyezi színpadra, hanem keretbe rendezve színpadi műként üzen társadalomról, történelemről, közösségi viszonyokról, a világunkról, amely körbe vesz minket.


Előadók: Vasas Művészegyüttes tánckara és Obsitos csoportja kiegészülve korábbi táncosaival, a Notitia Táncműhely, a pécsi Misina Néptáncegyüttes és Táncszínház
Az előadás után lehetőség nyílik az alkotókkal való beszélgetésre.
A beszélgetés moderátora: Nemes Szilvia
Sorozatszerkesztő: Szögi Csaba

Stoller Antal: „Hetvenötön túl…”
Verbunkok Jókáról és Halásziból / zene: Rossa László
Leányok / zene: Kiss Ferenc
Nász / zene: Kiss Ferenc
Bene Vendel tánca / zene: Rossa László
Kiállás / zene: Kiss Ferenc
Ennyi az egész / zene: Kárpátaljai archív felvétel
Boros nóták / zene: Nagy Zoltán

Gálber Attila
Képemlékek Mezőföldről / zene: Kovács-Márton – Cserta Balázs és zenekara
„Porba húzó…” / táncolja Horváth Réka a Pécsi Balett ill. a Misina női tánckari tagja / zene: NeoFolk
„Édesanyám rózsafája…” / zene: NeoFolk
„ A barátoké” / zene:Szirtes Edina (Mókus), Cserta Balázs
Sed non est pax  (Mégsincs béke…)

Az előadás időtartama: 240 perc (1szünettel)

Ajánlatunk


Hol került kapcsolatba Sisi a kalotaszegi varrottasokkal? Milyen volt a királyné magyar szobája Bécsben? Brüsszelből hozatott csipkéi hogyan hatottak a magyarországi csipkeműhelyekre és a magyar népművészetre? 1866-os magyarországi látogatása idején milyen ruhadarabokat rendelt Erzsébet a Váci utcai „Alter és Kiss” divatkereskedésből? Milyen ajándékot küldtek a királyi párnak a mezőtúri fazekasok? Miért fényképezte Izabella főhercegné a matyókat? A különleges kiállításon többek között erre is választ keresünk a kiállítás kurátorával.

A Megidézett Kárpátalja című előadás a magyar színpadi néptáncművészet történetében először mutatja be egy antológia keretében a Keleti-Kárpátokban és annak előterében, Kárpátalján élő népek: magyarok, ukránok, ruszinok, románok, cigányok, zsidók, sokszínű és gazdag tradicionális kultúráját. Felmutatva mindazt, ami e népek hagyományaiban közös és mindazt, ami nemzeti sajátosság.

A Csillagszemű Táncegyüttes idén ünnepli fennállásának 30. évfordulóját. A jubileumi év keretében több helyszínen is bemutatkoznak a Csillagszeműek különböző csoportjai a legkisebbektől a felnőttekig. Június 18-án a Hagyományok Házában az évad utolsó eseményén a gyermek, az ifjúsági és a felnőtt tagozat csoportjai is színpadra lépnek, a Timár Együttes közreműködésével. Az est folyamán vendégünk lesz a Csillagszeműek egri tagozata Panyik Henriett vezetésével. A programban Timár Sándor klasszikus művei mellett a fiatal csoportvezetők saját koreográfiái kerülnek színpadra. A műsort Vizeli Bálint és zenekara kíséri.

Ajánló


akár -25%
Magyar Állami Népi Együttes - Ezerarcú Délvidék Jegyvásárlás

Az előadás a magyar színpadi néptáncművészet történetében először mutatja be a Délvidéken élő népek: magyarok, szerbek, horvátok, németek, románok sokszínű…

akár -25%
Magyar Állami Népi Együttes - Édeskeserű Jegyvásárlás

Nagy és nemes feladatra vállalkozik a Magyar Állami Népi Együttes erdélyi antológiájának színpadra állításával. Az Édeskeserű szerves folytatása annak az…

akár -25%
Magyar Állami Népi Együttes - Hajnali Hold Jegyvásárlás

A Magyar Állami Népi Együttes előadása a Kárpát-medence néphagyományait (néptánc, népköltészet, népzene) feldolgozó, a női princípiumot a figyelem középpontjába állító,…

Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00

tétel a kosárban

összesen:


Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!