A Hagyományok Háza és a Bethlen Téri Színház új koncepcióval folytatja a 2014-ben életre hívott előadás-sorozatot, amely ezúttal a színpadi néptáncművészet egy-egy mai kiemelkedő koreográfiáját és alkotóját állítja fókuszpontba.
Viac
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: piatok, 02. február 2018, 19:00
A művek bemutatása után egy felkért szakértő beszélget az alkotóval, elemzi a műveket, utalva az előzményekre, tánctörténeti párhuzamokra, ihlető forrásokra, természetesen a közönséget is bevonva. A sorozat által reményeink szerint alkalom nyílik megismerni a színpad törvényeit, a színpadi néptáncművészet szerves fejlődését, a törvényszerű hasonlóságokat és különbségeket, a jelen korunk diktálta új kérdéseket és az arra adott aktuális válaszokat.
Műsor
Egység - Kétség
Előadó: az Angyalföldi Vadrózsa Táncegyüttes táncosai: Cseh Annamária, Marosy Gerda, Nagy Vivien, Dr. Fehér Csaba, Józsa Tamás, Kovács Dénes, Szanyó Gábor
Zeneszerző: Gera Gábor
Koreográfus: Fundák Kristóf
Művészeti vezetők: Fundák Kristóf és Fundák-Kaszai Lili
Egy. Egyén. Egység. Közösség. Egységben az erő? Mi az a pont, amikor hajlandóak vagyunk belső valónkon változtatni, valamilyen önmagunkon túl mutató cél érdekében? Mi lehet az a kiváltó erő, amiért különböző egyéniségek egy csapattá válnak? Meddig lehet dinamikus egy csapat? Az egységben való megingás mikor következik be? Kétséges szituációkban leli végét az egység, amikor minden újra önmagával válik eggyé?
A koreográfia a 2016-os Zalai Kamara Táncfesztiválon koreográfusi kiemelt nívódíjban részesült.
Metamorfózis
Előadó: Jászság Népi Együttes tánckara
Művészeti vezető: Szűcs Gábor
Zeneszerző: Gera Gábor
Koreográfusok: Fundák Kristóf és Fundák-Kaszai Lili
A koreográfiát a Cantata profána szövegének Bartók Béla általi felolvasása ihlette.
Kötődés, elvágyódás, ragaszkodás, út az ismeretlen felé, ezek az emberi érzések motiválják a szereplőket és fedik fel azokat az ősi belső ösztönöket, amelyek irányítják szellemünket.
A karakterek, a történetből lettek átültetve és a munkafolyamat során személyiségük tovább fejlődött.
A szemben álló felek belső vívódásaik eredményeként, vagy magukra maradnak vagy, egy új alakban teljesednek ki.
A zeneszerzés és az alkotás folyamata párhuzamosan zajlott. A koreográfusok és Gera Gábor az elmúlt öt évben folyamatos munka kapcsolatban állnak, mely olyan barátsággá érett, amelyben állandó jelleggel inspirálják egymást.
A székesfehérvári Alba Regia Táncegyüttes sok évtizede tartozik a legizgalmasabb vidéki néptáncműhelyek közé, köszönhető ez többek között két meghatározó alkotónak, vezetőnek, mesternek és tanítványának. Botos József a hetvenes évek elején kezdett el koreografálni és tanítani a királyi város néptáncegyüttesénél, a hetvenes évek közepétől három évtizeden át volt az együttes művészeti vezetője, számos fesztiváldíjas koreográfia készítője, a stafétát 2006-ban pártfogoltja és tanítványa Majoros Róbert vette át, aki sikeresen járja tovább a mestere által megkezdett utat. Az együttesnek készült igényes autentikus műsorok, táncjátékok, történelmi témájú tablók mellett mindkettőjük számára meghatározó a szülővároshoz való kötődés, a város életében való aktív jelenlét, a mester által megálmodott Királyi Napok megvalósítása, éltetése, a város fontos eseményein a tanítványokkal való részvétel, a szűkebb és tágabb közösség építése, a gyökerek fontosságának átadása.
Nagy és nemes feladatra vállalkozik a Magyar Állami Népi Együttes erdélyi antológiájának színpadra állításával. Az Édeskeserű szerves folytatása annak az évek óta tartó alkotói folyamatnak, amely korszerű folklórértelmezésével, a színház eszközeinek bátor alkalmazásával, makacs következetességgel mutat rá újra és újra gyökereinkre, hagyományos kultúránk fontosságára.
„Előadásomban egy foglalkozási csoportnak, a pásztorságnak, azon belül is a juhászoknak dolgozó háromgenerációs magyarszabó-dinasztia munkásságáról és utolsó képviselőjéről: Jordán Zsigmondról (1925–1996) szólok. A szabónemzedék történetéről, a szentesi juhászöltöny és juhászmellény elterjedéséről, virágzásáról és utóéletéről számolok be. A dél-alföldi, így a csongrádi és csanádi pásztorokat kutatva többször elhangzott a szentesi szabó, Jordán Zsigmond neve. A juhászok őt keresték fel, hogy készítse el foglalkozásuk címerévé, saját identitásuk kifejezésévé váló viseleti darabokat: a kabátból, csizmanadrágból, mellényből álló együttest – ami későbbiekben pantallóval bővült –, amit mindannyian juhászöltönynek hívnak. Ebből következik, hogy szabómester-embertől ritkaságnak számít, hogy egy alkotótól ilyen számú viseleti darabot ismerünk.”
“Két kezem formálja, a lábam járja, szívem muzsikája!“ Magyar cigány mesterségek, virtuóz táncok, életérzések...
Közös ég alatt - Egy színpadon a néptánc ifjú tehetségei és a Magyar Állami Népi Együttes A Hagyományok Háza és…
A Hagyományok Háza állandó táncháza, melyet 19-21 óráig tánctanítás előz meg. A tánctanításnak és a táncháznak a Hagyományok Háza Átriuma…
položka/y v košíku
celkom:
Váš časový limit na nákup vypršal. Prosím, znova vložte vstupenky do košíka.
