Az előadás után kézműves foglalkozással és táncházzal várjuk az egész családot!
Drótos Jankó a zempléni erdők rengetegjében eltéved és az Óriások Földjére keveredik. Befódozza a Óriások főző fazekát, jutalma viszont a kalitkába zárás. Szorult helyzetéből egy kisegér szabadítja ki. Varázslatos módon hazatér kicsiny falujába, ahol a többiek előtt nem sikerül bemutatni a csodát, kinevetik.
több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2019. május 5. vasárnap, 11:00
Drótos Jankó szégyenében az Alföld irányába veszi útját - így eljut a nyírségi tirpákokhoz aratáskor, a dél-pesti szlovákokhoz az őszi termés betakarításkor, Szent Mihálykor már a kiskőrösi tótoknál jár, ahol éppen nagyvásárt tartanak, Lucára pedig Szarvasra érkezik. Vándorlása során jó mesterként "drótozni, fódozni" kiáltozással vállal el mindenféle munkát. Szarvason viszont egy egérfogó eladása kapcsán újra találkozik a jótevő egérkével, és mint ahogy a mesében elvárható: megtörténik a csoda...
Rendező-koreográfus: Csasztvan András
Zene: Pál Lajos
Szereplők: Bardon Ivett, Polák Ferenc
Dramaturg: Belinszki Zoltán
Táncol: Cervinus Táncegyüttes
Aszisztensek: Bakró Erzséber, ifjabb Csasztvan András
Közös ég alatt - Egy színpadon a néptánc ifjú tehetségei és a Magyar Állami Népi Együttes A Hagyományok Háza és az Örökség Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Népművészeti Egyesület hagyományteremtő szándékkal egy új program sorozatot hozott létre múlt év őszén 'Közös ég alatt' címmel, ahol egy színpadon mutatkoznak be a néptánc ifjú tehetségei és a Magyar Állami Népi Együttes táncos szólistái.
„Előadásomban egy foglalkozási csoportnak, a pásztorságnak, azon belül is a juhászoknak dolgozó háromgenerációs magyarszabó-dinasztia munkásságáról és utolsó képviselőjéről: Jordán Zsigmondról (1925–1996) szólok. A szabónemzedék történetéről, a szentesi juhászöltöny és juhászmellény elterjedéséről, virágzásáról és utóéletéről számolok be. A dél-alföldi, így a csongrádi és csanádi pásztorokat kutatva többször elhangzott a szentesi szabó, Jordán Zsigmond neve. A juhászok őt keresték fel, hogy készítse el foglalkozásuk címerévé, saját identitásuk kifejezésévé váló viseleti darabokat: a kabátból, csizmanadrágból, mellényből álló együttest – ami későbbiekben pantallóval bővült –, amit mindannyian juhászöltönynek hívnak. Ebből következik, hogy szabómester-embertől ritkaságnak számít, hogy egy alkotótól ilyen számú viseleti darabot ismerünk.”
A Hagyományok Háza állandó táncháza, melyet 19-21 óráig tánctanítás előz meg. A tánctanításnak és a táncháznak a Hagyományok Háza Átriuma ad otthont, minden szombaton 19 óra és hajnali 2 között! Szombat esténként itt a helyed a Hagyományok Háza táncházában, tanuld és járd velünk a táncot!
“Két kezem formálja, a lábam járja, szívem muzsikája!“ Magyar cigány mesterségek, virtuóz táncok, életérzések...
A székesfehérvári Alba Regia Táncegyüttes sok évtizede tartozik a legizgalmasabb vidéki néptáncműhelyek közé, köszönhető ez többek között két meghatározó alkotónak,…
Nagy és nemes feladatra vállalkozik a Magyar Állami Népi Együttes erdélyi antológiájának színpadra állításával. Az Édeskeserű szerves folytatása annak az…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
